Görögországi útijegyzetek

Görögország üdülőhelyei vonzók mindazok számára, akik szeretik a napfényt, a finom homokú strandot, az örök mozgásban lévő tengert. Népszerűségét fokozza, hogy könnyen megközelíthető, országúton, vasútvonalon vagy légi utakon, s hogy szálláshelyei minden igénynek és lehetőségnek megfelelnek, a konyhája kitűnő, a helyiek vendégszeretők.

Athén

Athén, hivatalos nevén Athine, Görögország fővárosa, ahol az ország népességének csaknem a negyede él. Az ókori Athén Európa egyik legrégebbi városa, az európai civilizáció bölcsője. Azon társadalmi és politikai formák szülőhelye, azon szellemi teljesítmények ihletője, melyek évszázadokon át példaként szolgáltak s melyek aktualitása máig érvényes. Az athéni demokrácia szabad szelleme eredményeként itt olyan örök értékű irodalmi, képzőművészeti és filozófiai értékek keletkezhettek, melyek máig mérték adó csúcsteljesítménynek számítanak.

Miként az ókorban, Athén ma is a térség legjelentősebb kulturális, gazdasági és kereskedelmi központja. Műemlékei, történelmi nevezetességei és a múzeumokban őrzött kincsei felbecsülhetetlen értéket jelentenek. A város szívében járva, mindenhonnan előbukkan felénk Athén jelképe, az Akropolisz, mely 156 m magasan épült. A meredek fallal körülzárt építmény csak a lankásabb, nyugati oldal felől megközelíthető.

Az antik emlékek és a modern világvárosi élet lüktetése sajátos hangulatot ad Athénnak. Athén mitikus kezdete, az athéni demokrácia kibontakozása, valamint a perzsa és a peloponniszoszi háborúk története rövid leírása után, Athén nevezetességeiről olvashatunk, az Akropolisztól és múzeumoktól a Plakáig, a kikötőig és néhány autentikus görög hangulatú vendéglőig, hogy átfogó képet kapjunk a görög kultúráról.

Tolo

A nyugodt, békés öböl mentén hosszan elnyúló tengerpart finom homokja és a kristálytiszta tengervíz kilométereken át biztosít kellemes fürdozést s lehetoséget nyújt a vízi sportoknak. A táj szépsége, a friss hal s foleg a helyiek szívélyessége vonzza a látogatókat. A hely másik érdeme, hogy számos kirándulás kiindulópontja lehet.

Epidaurosz

Az isteni orvos, Aszklépiosz szentélye zarándokhely és drámai versenyek színtere volt az ókorban. Színháza a legjobb állapotban fennmaradt ókori görög színház, ahol napjainkban is nyaranta megrendezik az Epidauroszi Fesztivált. A rendezvény nemzetközi hírnévnek örvend, magát az építményt pedig a világ legjobb akusztikájú szabadtéri színházaként tartják számon a szakemberek.

Mükéné

Az osi Mükénai fellegvár maradványai, a híres Oroszlánkapu láttán hinnünk kell, hogy azt Perszeusz valóban a küklopszok, az egyszeru óriások segítségével építette. Miként a közeli Tirünsz várát is. Schliemann, a Homérosz nyomán elindult kutató a „sok aranyú” Mükénaiban talált rá Atreusz kincsesházára, más néven Agamemnón sírjára. Aranymaszkját a Görög Archeológiai Kincsek Múzeumában orzik, Athénban.

Nafplion

A tengerpart keskeny szegélyén, a Palamidi sziklatömbre épült erodrendszer árnyékában fekszik. Legfestoibb pontja a kiköto közelében, a kis sziklaszigetre álló erod, a Burdzi. A modern városkép ellenére, Nafplionról már a korai antik források is beszámoltak. A történelem során sokat szenvedett város 1929-ben rövid idore az új görög állam fovárosa
volt. Ma békés, hangulatos városka idegenforgalmi látványosság.

Olümpia

A bukolikus hangulatú tájba illeszkedo szentély, egyike a legszebb archeológiai kerületeknek. Az nagy kiterjedésuAltisz, ahol a különbözo istenségeknek emelt templomok közül a Zeusz templom volt a leghíresebb, ma már csak romterület. Itt ált Pheidiász páratlan alkotása, az ókori világ hét csodája közé sorolt chrüszelefantin Zeusz-szobor. De korunk leginkább az olimpiai játékokkal kapcsolatban tartja számon a helyet, ahol Zeusz tiszteletére, maga Héraklész alapította a versenyeket. A játékok idejére elrendelt szent fegyverszünet intézménye az ókori görögség egységes eszményeinek a jelképévé vált.

Korinthosz

Az egykor legszebb városként számon tartott település, melynek lakói túlzott fényuzésükkel és elpuhultságukkal kiváltották Szent Pál bírálatát is, melyet az apostol A korinthusziakhoz intézett levelében fejezett ki, egyben az ember egyik legnagyszerubb megvalósításával is dicsekedhet, az 1893-ban elkészült Korinthoszi csatornával, mely összeköti az Égei- és a Jón-tengert. Egykor a Poszidóniánál feltárt Diolkósz, ez a körülbelül 10 m széles kövezett út szolgált arra, hogy bizonyos kerekes szerkezetre helyezve, a szárazföldön vontassák át a hajókat, a csatorna révén, kétezer éves álom valósult meg.

Makedónia

A nyugatról érkező turista számára, aki vasúton vagy az országúton érkezik Észak-Görögországba, Makedónia jelenti a tulajdonképpeni kaput Hellasz világába. Legtöbben közömbösen utaznak át az Axiosz folyó völgyét követő dimbes-dombos egyszerű, szürke tájon, kicsiny falvakon, az antik görög világ központja, Athén felé. De aki délről közeledik Makedónia felé s már bejárta az Olümposz és a Pindosz vanala alá eső csodálatos vidéket, kissé csalódottan fogadja a táj egyhangúságát.

Thesszaloniki

Thesszaloniki, egyszerűbben Szaloniki, méltán megérdemli, hogy Görögország második fővárosának nevezzék. A rendkívül dinamikusan fejlődő város jelentős közigazgatási és gazdasági központ, Makedónia legnagyobb kikötője, de kulturális szempontból is egyike a legszámottevőbb hellén városoknak. Ugyanakkor a görög kultúra kontinuitásának a jelképe is, ahol a görög antik szellem vitalitása napjainkig érezhető. Amennyiben Görögország kulturális szempontból valóban megosztható és az „igazi” görög szellemet, az ókori Hellászt a dél jelenti, az északi Thesszaloniki a másik, a bizánci-keresztény Hellászt testesíti meg.

Delphoi

A romantikus hangulatú szurdokban fekvő Delphoi Görögország legimpozánsabb szentély-együttese. A lépcsőzetes teraszokra épült egykori jóshelyről olyan egyedülálló kilátás nyílik a Pleisztosz-patak mélyen bevágott, olajfás völgyére, melyért érdemes vállalni a kapaszkodók nehézségeit. Delphoi vadregényes vidéke láttán érthetővé válik, hogy miért épp e szurdokhoz kötődik a föld sötét hatalmairól, a földszülte sárkánykígyó, Püthon, és az őt legyőző fényes napisten, Apollón, a jóslás és a költészet istene küzdelméről szóló mítosz.

Kréta-sziget

A Nagy-sziget, azaz Megaloniszosz, így nevezik a görögök Kréta szigetét. Kréta a hegyek országa, éghajlata változatos, az északi partok mentén mediterrán jellegű, enyhe, esős telekkel, hosszan tartó nyárral, melynek forróságát enyhíti az északi szél. A déli területek éghajlata viszont már kimondottan sivatagi jellegű. A krétai embert leginkább Kazantzakisz regényéből ismerhetjük, melyből filmváltozat is készült, Zorbász, a görög címmel.

Iraklion

Iraklion Kréta-sziget északi partvonalának körülbelül a közepén terül el. Ez Kréta legnépesebb városa, kulturális, gazdasági és idegenforgalmi központ. Innen indul ki minden út a sziget jelentősebb települései felé és innen közelíthetők meg a régészeti emlékeiről, természeti szépségeiről híres helyek. Iraklion felfedezésére a régi velencei kikötőből indulhatunk el, a forgalmas, szállodáktól és éttermektől, utazási irodáktól, bankoktól szegélyezett főútra, megnézhetjük Kréta egyik legrégibb székesegyházét, az Agiosz Titosz-bazilikát.

Knósszosz

Irakliontól 5 kilométerre található Knósszosz. A domb, ahol a mítosz szerint a hatalmas Minósz király, Zeusz fia uralkodott. Az ő utasítására építette Daidalosz építőmester a labirintust, hogy elrejtse Minotaurószt, a királyné szörnyszülött fiát... Evans és munkatársai ezt a helyet, a királyi palotát építették újjá: rikító vörös, fát utánzó betonoszlopokkal, sárga falakba épített gerendákat utánzó vasbetonnal, élénk színű freskókkal, mely máig vita tárgya a szakértők között. Igaz, hogy a beavatkozás nélkül ma aligha létezne már valami az egykori királyi palotából - érdemes megnézni!