Görögországi útijegyzetek
Görögország üdülőhelyei vonzók mindazok számára, akik szeretik a napfényt, a finom homokú strandot, az örök mozgásban lévő tengert. Népszerűségét fokozza, hogy könnyen megközelíthető, országúton, vasútvonalon vagy légi utakon, s hogy szálláshelyei minden igénynek és lehetőségnek megfelelnek, a konyhája kitűnő, a helyiek vendégszeretők.Athén
![]() Az antik emlékek és a modern világvárosi élet lüktetése sajátos hangulatot ad Athénnak. Athén mitikus kezdete, az athéni demokrácia kibontakozása, valamint a perzsa és a peloponniszoszi háborúk története rövid leírása után, Athén nevezetességeiről olvashatunk, az Akropolisztól és múzeumoktól a Plakáig, a kikötőig és néhány autentikus görög hangulatú vendéglőig, hogy átfogó képet kapjunk a görög kultúráról. |
||
Tolo
|
Epidaurosz
|
|
|
|
|
|
|
|
MakedóniaA nyugatról érkező turista számára, aki vasúton vagy az országúton érkezik Észak-Görögországba, Makedónia jelenti a tulajdonképpeni kaput Hellasz világába. Legtöbben közömbösen utaznak át az Axiosz folyó völgyét követő dimbes-dombos egyszerű, szürke tájon, kicsiny falvakon, az antik görög világ központja, Athén felé. De aki délről közeledik Makedónia felé s már bejárta az Olümposz és a Pindosz vanala alá eső csodálatos vidéket, kissé csalódottan fogadja a táj egyhangúságát. |
ThesszalonikiThesszaloniki, egyszerűbben Szaloniki, méltán megérdemli, hogy Görögország második fővárosának nevezzék. A rendkívül dinamikusan fejlődő város jelentős közigazgatási és gazdasági központ, Makedónia legnagyobb kikötője, de kulturális szempontból is egyike a legszámottevőbb hellén városoknak. Ugyanakkor a görög kultúra kontinuitásának a jelképe is, ahol a görög antik szellem vitalitása napjainkig érezhető. Amennyiben Görögország kulturális szempontból valóban megosztható és az „igazi” görög szellemet, az ókori Hellászt a dél jelenti, az északi Thesszaloniki a másik, a bizánci-keresztény Hellászt testesíti meg.
|
|
DelphoiA romantikus hangulatú szurdokban fekvő Delphoi Görögország legimpozánsabb szentély-együttese. A lépcsőzetes teraszokra épült egykori jóshelyről olyan egyedülálló kilátás nyílik a Pleisztosz-patak mélyen bevágott, olajfás völgyére, melyért érdemes vállalni a kapaszkodók nehézségeit. Delphoi vadregényes vidéke láttán érthetővé válik, hogy miért épp e szurdokhoz kötődik a föld sötét hatalmairól, a földszülte sárkánykígyó, Püthon, és az őt legyőző fényes napisten, Apollón, a jóslás és a költészet istene küzdelméről szóló mítosz.
|
Kréta-szigetA Nagy-sziget, azaz Megaloniszosz, így nevezik a görögök Kréta szigetét. Kréta a hegyek országa, éghajlata változatos, az északi partok mentén mediterrán jellegű, enyhe, esős telekkel, hosszan tartó nyárral, melynek forróságát enyhíti az északi szél. A déli területek éghajlata viszont már kimondottan sivatagi jellegű. A krétai embert leginkább Kazantzakisz regényéből ismerhetjük, melyből filmváltozat is készült, Zorbász, a görög címmel.
|
|
IraklionIraklion Kréta-sziget északi partvonalának körülbelül a közepén terül el. Ez Kréta legnépesebb városa, kulturális, gazdasági és idegenforgalmi központ. Innen indul ki minden út a sziget jelentősebb települései felé és innen közelíthetők meg a régészeti emlékeiről, természeti szépségeiről híres helyek. Iraklion felfedezésére a régi velencei kikötőből indulhatunk el, a forgalmas, szállodáktól és éttermektől, utazási irodáktól, bankoktól szegélyezett főútra, megnézhetjük Kréta egyik legrégibb székesegyházét, az Agiosz Titosz-bazilikát. |
KnósszoszIrakliontól 5 kilométerre található Knósszosz. A domb, ahol a mítosz szerint a hatalmas Minósz király, Zeusz fia uralkodott. Az ő utasítására építette Daidalosz építőmester a labirintust, hogy elrejtse Minotaurószt, a királyné szörnyszülött fiát... Evans és munkatársai ezt a helyet, a királyi palotát építették újjá: rikító vörös, fát utánzó betonoszlopokkal, sárga falakba épített gerendákat utánzó vasbetonnal, élénk színű freskókkal, mely máig vita tárgya a szakértők között. Igaz, hogy a beavatkozás nélkül ma aligha létezne már valami az egykori királyi palotából - érdemes megnézni! |