Akrotiri, a „minószi” Pompeji

Akrotiri falu  vagy 12 km távolságra van Firától, Théra sziget egy kinyúló szakaszán. A közelben feltárt régészeti leletek Akrotiri néven váltak ismertté.
A középkorban Akrotiri egyike volt a sziget öt erődjének. Miután Szantorini török kézre került, a velencei  várerődöt lerombolták. A bástya és az erőd maradványai még látszanak. A környék templomai az Agia Triada és az Ipapanti tu Szotirosz. Innen észak felé vezet az út, Fároszig.

Akrotiriben Szpirósz Marinatosz professzor kezdte meg az ásatásokat, aki, fiatal kutatóként, feleletet keresett feltevésére, miszerint Krétán létezett egy minószi város, Amnisszosz, Knosszosz kikötője.

Kutatásai során Szpirósz Marinatosz megrendültem ismerte fel, hogy ennek pusztulását csakis valamely természeti katasztrófa okozhatta, talán földrengés, hisz ekkora kárt csakis valamely óriási erősségű földmozgás eredményezhetett. Mikor az első ásatások során tajtékkő és más vulkánikus eredetű anyag került a felszínre, rájött, hogy a katasztrófa nem egyszerű földrengés, hanem vulkánkitörés volt.

Marinatosz professzor felvetette a lehetőséget, hogy a Szantorini szigetén kitört vulkán következtében bekövetkezett földmozgások és a tengerár semmisíthette meg a krétai minószi civilizációt. A légkörbe került vulkáni hamu ugyanis elégette a termést, az állatok takarmány nélkül maradtak s fokozatosan az egész gazdaság tönkrement.

Feltevéseit és eredményeit rendszeresen közölte a szaklapokban, de eleinte nem volt nagy sikere. Mikor azonban Szantorini szigetén is ásatásokba kezdett és a feltárt anyagok közt ugyanolyan vázákra talált mint amilyenek a pusztulás idején voltak forgalomban Krétán, a feltevését igazolva látta.

A Szantorini szigetén, Akrotiri körzetében végzett ásatások igen eredményesnek bizonyultak. Marinatosz professzor valóságos „minószi” Pompejira bukkant – ahogy egyes szakemberek elnevezték aztán Akrotirit. Csakhogy az itt feltárt leletek sokkal korábbról, a bronzkorból valók. Szpiridón Marinatosz az i.e. 1500-as krétai katasztrófával egyidejű földtani esemény nyomára bukkant.

Therasszián is gazdag bronzkori házak nyugodtak a megkövesedett láva alatt, de Akrotiriben a vulkáni hamu alól utcák, emeletes házak, jelentős mennyiségű használati tárgy, vázák s még egy kerevet is előkerült. A város házai nagy műgonddal épültek, nincs két egyforma köztük. Mivel az ásatások során Akrotiriben napvilágra hozott leletek szoros kapcsolatra utaltak a minószi Krétával, Marinatosz professzor arra a következtetésre jutott, hogy a két város egyazon természeti katasztrófa áldozata lett.

Az Akrotiriban feltárt leletek közül a legfontosabbak és régészeti szempontból a legértékesebbek a jobbára ép, nagy jelentőségű és páratlan szépségű freskók, melyek képekben mesélik el az i.e. XV. századi Théra társadalmi rendjét, és Krétához való viszonyát.

Az ásatások előrehaladásával az Akrotiri övezetben olyan város alaprajza bontakozott ki, mely Palaikasztro vagy Zakro minószi városokra emlékeztet, melyek képet adnak az égei őskor mindennapjairól.