A demokratikus rend és a városkép

A megszületett demokratikus társadalmi rend, a városkép kialakulását is meghatározta: az agorán a tanács kapott helyet, a népgyűlés pedig a Pnüx-dombon… A népuralom kibontakozásával Athén még a perzsa háborúk minden megpróbáltatását is képes volt kiállni s ezt az uralmi formát századokon át megőrizte…

– Ne siesd el! A perzsa háborút nem hagyhatod ki! – szólt közbe ismét a nővére, mintha felelő diákot biztatna.
– Pedig épp mellőzni akartam, hisz a legtöbb tanuló épp ezt jegyzi meg az ókori Athénról, így bizonyára untatnám útitársainkat…

– Ugyan, ki emlékszik már arra?! Csak folytasd – biztatták a körülöttünk levők, sőt, időközben többen is előre jöttek s már jobbára minden széken ketten ültünk.

– Nos, Athén fiatal demokráciája nem hogy kiteljesedett volna, hanem a szomszédos zsarnokállam, a Perzsa Birodalommal szemben kellett védekeznie. Ebben az időben a Perzsa Birodalom kezdett nyugat felé terjeszkedni. 546-tól fokozatosan bekebelezte a kisázsiai görög városokat, 525-ben elfoglalta Egyiptomot, majd a Balkán-félsziget keleti részén elterülő Thrákia egyes területeit is, s ezáltal elzárta a görög fekete-tengeri kereskedelem útját. A perzsák ugyan nem voltak jó tengerészek, de szükség esetén a föníciaiak átadták nekik a hajóhadat. Ezek viszont nem sok sikert arattak. Mivel a perzsa társadalom nem ismerte a rabszolgaság intézményét, az állam csak a terjeszkedéssel, az ott élő népek kizsákmányolásával javíthatott a gazdasági helyzetén. De mindig csak kegyetlen harcok árán tudta adófizetővé tenni a kisázsiai és a dór városállamokat. Egy-egy város eleste után a perzsák rettenetes pusztítást, gyilkolást, fosztogatást vittek végbe, miként Milétosz másfél évig tartó ostroma után is, 494-ben. 492-ben pedig I. Dareiosz perzsa király már az összes görög állam behódolását követelte. Mind Athén, mind Spárta ellenállt. I.e. 490-ben a perzsák lerombolták az Euboia szigetén lévő Erüthrait és Attika keleti partján, Athéntól harminc valahány kilométernyire északra, Marathónnál, melyet mintegy 3 km széles és 10 km hosszú síkság választ el a tengertől, partra szálltak. Viszont az athéniek, a Miltiadész által vezetett nehézfegyverzetű szárazföldi gyalogosokkal, a hoplitákkal, leverték őket.