Akropolisz Múzeum: a Héraklész ábrázolások

A következő teremben sem észleltem nagyobb érdeklődést. Ott álltak az i.e. VI. sz. nagy háborúja során a perzsák által elpusztított épületek szobrászati maradványai, mint például azok a párductöredékek, melyek egy templomhoz tartoztak, vagy a gorgófej, mely egykor szintén egyik templom oromdísze lehetett. Egy meghatározatlan épületről származó poroszból készült kis oromcsoport Héraklész harcát ábrázolja a lernai hidrával, egy nagyobb, szintén poroszból készült oromcsoport töredékén pedig bikát széttépő oroszlán látható. Mindez az i.e. 570-560 körüli időkből származik.

Héraklész az i.e. VI. századi épületplasztika maradványain is látható. Pontosabban a jelenet, mikor Héraklészt bevezetik az Olümposzra. A terem két hosszú falán szerepel Héraklész küzdelme a Tritónnal, a háromtestű szörnnyel, szemben ezzel pedig a két óriáskígyó s köztük ismét Héraklész küzdelme a Tritónnal.

De a kettő nem összetartozó, csak azért került egy terembe, mert ugyanazon mitológiai jelenet két különböző ábrázolása.

És ott őrzik a sok fogadalmi szobrot is, mint például a borjúvivő  ifjú vagyis a moszchophorosz márványszobra, az i.e. VI. sz. hatvanas-hetvenes évei főműve, vagy a legrégibb márvány álló leányszobor, a koré, ami a kutatók szerint 10-20 évvel előbb készülhetett, így a legrégebbi korénak számit az Akropoliszon.

A fali tárlók terrakotta domborművei is kellemes látványt nyújtanak. Ezek jobbára Athénát vagy egy kórét ábrázoló lapok, a szegényebbek fogadalmi ajándékai. Az egyik átjáróban pedig kis oromcsoport látható: a szent olajfa kultuszát ábrázoló, i.e. 570-560 körüli időszakból fennmaradt dombormű.

De még a csonka szobrok is figyelmet érdemelnek, mint a következő teremben álló két koré, bár az egyik fejetlen, a másiknak pedig csak a felsőteste maradt meg. Az archeológusok szerint mindkettő az i.e. VI. sz. második negyedéből származik, naxoszi vagy szamosi műhelyből.