Arész dombja, az Areioszpagosz

Megfigyeltem, hogy egész a közelben az Akropolisz természetes, nyugati feljárójától könnyen elérhető Arész dombja, az Areioszpagosz.

A hagyomány szerint Poszeidón fia, Halirrhothiosz meggyilkolása miatt Arész, a háború istene, ide menekült a többi isten elől, s itt zajlott le a tárgyalás, miként Oresztész anyja megölése után is.
Ha az irodalom beszámol arról, hogy itt, az Areioszpagoszon volt az Athénba betörő amazonok tábora – Aiszkhülosz: Eumenidák c. tragédiája zárójelenete itt játszódik – a történelem tényként tartja számon, hogy i.e. 480-ban a perzsák innen lőtték ki tüzes nyilaikat az Akropoliszra.

De már i.e. a VII. századtól működő öregek tanácsa, az Areioszpagosz tanácsa, egyszerűbben az Areioszpagosz neve is innen származik.

Athén történelme kapcsán már emlékeztem arra, hogy az Areioszpagosz tagjai a szolgálati évüket letöltött archónok voltak. Bár eredetileg az igazságszolgáltatás volt a feladatuk, az arisztokratikus időkben lényegében ez a testület kormányozta a várost. 

A demokrácia létrejötte, pontosabban Ephialtész alkotmányreformja után viszont már csak az emberölési perekre terjedt ki az Areioszpagosz illetékessége, s az i.e. V. században aztán hazaárulási és korrupciós ügyekkel is foglalkozott.

Miként már Athén történelme során szintén felidéztem, i.e. 324-ben itt került sor Démoszthenész elítélésére, majd a híres hetaira, Praxitelész modellje perére, mikor a védője a szépséges Phrüné bájai feltárásával akart hatni a szigorú bírákra.

És i.sz. 54. esztendejében Pál apostol a „Mars-domb közepén” – Arész latin megnevezése Mars – szónokolt az ismeretlen Istenről, megtérítve Areopagita Dionüszioszt az új hitre.

A lépcsőkön elérhető Areioszpagosz domb tetején, a sziklateraszon, a szabad ég alatt ülésezett egykor a tanács. Az Athéna Areia oltáránál levő két kő ülőhelyül szolgált, az egyik a vádló, a másik a vádlott számára. 

A domb gerincén Boreasz és az Amazonok szentélye állt, valamint a rendfenntartó szkíta íjászok kaszárnyája. Északon, a meredély lábánál állt a gyilkosságot megbosszuló alvilági istennők, az Eumeniszek vagy Erinnüszek, a „jóakaratú istennők” szentélye. 

A bizánci időkben pedig itt épült fel Szent Dionüsziosz Areopagitosz temploma, akit a hagyomány az első athéni keresztényként tart számon.
De mindebből ma már csak ez utóbbi, a Szent Dionüsziosz Areopagitosz templomának az alapfalai láthatók.

Az Areioszpagosz északkeleti lejtőjén feltárt mükénéi kamrasírok anyaga az Agora Múzeumban látható.