Athén Peiszisztratosz korában

– De nevezd is meg a Peiszisztratosz korában emelt fényes épületeket! Legalább az Olümposzi Zeusznak szentelt templomot, amely az epheszoszi Diana-templom után a legnagyobb volt az egész görög világban. És fontos tudunk, hogy Peiszisztratosz volt az, aki feljegyeztette az Iliászt és az Odüsszeiát. És ugyancsak az ő idején, a földművesek kedvelt istene, Dionüszosz ünnepeiből, a Dionüsziákból fejlődött ki a színház.
– Igen, Peiszisztratosz uralma jótékony volt a köznépre, s bár nem valósította meg a teljes földosztást, az arisztokrácia nagy csapásnak tekintette. Hérodotosz, „a történetírás atyja” és a történész Thuküdidész is dicsérik uralma szelídségét. Ám 527-ben bekövetkezett halála után, a fiai nem sokáig maradtak hatalmon. A démosz hatalma számukra már felesleges nyűgnek tűnt, s apjukkal ellentétben, vissza akarták állítani az arisztokrácia uralmát. I.e. 514-ben összeesküvés történt ellenük, de csak egyikükkel sikerült végezniük, a másiknak, Hippiásznak sikerült úrrá lennie a helyzeten.

De ez is csak időleges volt… Évtizedekig tartó harcok következtek s i.e. 510-ben, a spártai segítséggel létrehozott nemesi oligarchiát a nép felszámolta és Kleiszthenész személyében megválasztotta az első arkhónt, Athén legfőbb állami tisztviselőjét. A történészek szerint ő volt az, aki megvalósította az ókori görög társadalomban az egyenlőségnek, az önkormányzatnak, az egyén és a társadalom közös érdekeinek eddigi legmagasabb szintjét. S hogy a régi korszak visszaállítását megakadályozza, megszervezte a cserépszavazás intézményét…