Az Erekhtheionhoz fűződő mítoszok

Mindezen kultuszokat több mítosz is magyarázza. Athéna és Poszeidón versengése mítoszát már leírtam, Athén történetével kapcsolatban. A tengeristen által fakasztott forrás az Erekhtheisz – vagyis Erekhtheusz tengere – elnevezést kapta és miután a két istenség kibékült egymással, az athéniak mindkettőt együtt tisztelték.
Egy másik mítosz szerint Erikhthonisz Héphaisztosz és Föld kígyó formájú gyermeke volt (nem azonos Dardanosz fiával, aki Trósz, a trójai király apja), akit nevelőanyja, Athéna, kosárba helyezett és Kekrópsz leányára, Pandroszoszra bízott. Mire felnőtt, Erikhthonisz emberi formát öltött és Athén királya lett.

A hagyomány szerint Erikhthonisz állította fel a Régi Athéna-templom ősi faszobrát és ő volt az, aki megalapította a Panathénaia ünnepet. Unokája, Erekhtheusz, szintén Athén királya lett, aki egyesek szerint a Poszeidón ellen vívott tragikus küzdelemben veszett el, mások szerint pedig ő maga volt Poszeidón.  

És itt nemcsak az általam is sokszor említett, más-más forrásból származó ismereteink sokféleségéről van szó, hanem arról, hogy ezek a mítoszok és a hőseik már a klasszikus kor idejére is összekeveredtek.

Annyi bizonyos, hogy az Akropolisz északi falainak közelében, ott, ahol az Erekhtheion felépült, a városvédő Athéné és Poszeidón-Erekhteusz együttes tisztelte és az ősi királyok halotti kultusza Homérosz előtti hagyományokra alapult.