Athén

Kleón és Nikiász

– Az biztos, hogy az ókori viszonyok közt nem volt könnyű a demokráciát kiterjeszteni és érvényesíteni, hisz a közvéleményt csak beszédek révén, szónoklatokkal irányították. Azt is  mondhatnánk, hogy a szónoklatok a mai sajtó szerepét töltötték be akkoriban. Folytatás »

Athén és Spárta versengése

A hatalom megszerzéséért folytatott harcot, az alkudozást és huzavonát vég nélkül sorolhatnám. A háború végképp elmérgesedett, s a kölcsönös pusztítást csak az i.e. 421. áprilisa végén létrejött Nikiasz-féle béke fékezte meg, vagy ahogy a görögök mondták: az 50 évre szóló fegyverszünet az athéniak és spártaiak valamint mindkettőjük szövetségesei között, a háború kitörése előtti helyzet alapján.

Folytatás »

Lüsszandrosz mulandó dicsősége

I.e. 405-ben a spártaiak  Aigoszpotamosznál szétverték az athéni flottát. Athénnak nem volt módjában új hajóhadat szervezni s főleg katonákkal ellátni, még akkor sem, ha a vendégpolgárok és rabszolgák számára számos előnyt helyezett kilátásba. Pánik és aggodalom tört Athénra s már csak az volt fontos, hogy a bukás ne legyen teljesen dicstelen. Folytatás »

Athén, a turisztikai látványosság

– Igen, i.e. 399-ben. Athén mégis talpra állt. Csakhogy az egymással hadakozó görög poliszok nem vették észre a veszélyt, mely közben északon ütötte fel a fejét, a II. Philipposz alatt megerősödött makedón királyság térhódítását. Ekkor Athén, Démoszthenész, a nagy szónok szabadságeszméjétől áthatva, a görög szabadság védelmére kelt, de i.e. 338-ban, a chairóneiai csatában végleg elvesztette a harcot. Folytatás »

Hadriánusz és Herodes Attikus, az építkezés pártolói

– Divatos iskoláit viszont vonzonak találták a római előkelőségek gyermekeik számára. Athén egykori nagysága serkentő hatással volt jó néhány tehetős kiválóságra. A római császárok és a magánszemélyek egyaránt sok új szép épülettel gazdagították a várost. Folytatás »

Athén, az új Görögország fővárosa

– Ismét megzavarlak, hogy a kultúráról is szóljak! Ekkor, i.sz. 529-ben zárták be a platóni Akadémiát és sok értékes alkotást ugyancsak Bizáncba szállítottak.

– Igaz. Minderről még nagyon sokat mesélhetnénk, de íme, hamarosan megérkezünk! Röviden mégis hozzáteszem, hogy Bizánc után Athént ismét fallal erősítették meg, ez alakalommal a szlávok ellen.

Folytatás »

Görög éjszaka

A parkolás csak a sofőr többszörös ügyes manőverezése után sikerült, de még le sem szálltunk, máris több kollegája sürgette el a bejárat elől, mintha kizárólag őket illetné e jog. Bár nem értettem a szavukat, a hangsúly s a modoruk legalább annyira obszcén volt, miként felénk is mind gyakrabban biztatják egymást a dühös sofőrök. Folytatás »

A modern Athén óvárosában

Mikor kora reggel lementem a hallba, már semmi sem utalt a tegnap esti iszonyatos tömegre. Sosem tudom meg kik lehettek? Minden ragyogó tiszta volt, a fotelok kárpitja kifogástalan, a szobanövények frissek, az illat kellemesen semleges.

Folytatás »

Athén óvárosa turista szemmel

Igaz turistához illőn, térképpel felszerelve, lelkesen vágtunk a szűk utcák labirintusába. Otthonos látvány fogadott. A frissem mosott járda még csillogott a víztől, a tegnapról maradt összehajtogatott üres dobozok halmaza és a kukákba gyűjtött szemét még elszállításra várt, de az üzletek már ébredeztek. Folytatás »

Programon kívül nem jár díszmosoly

És így hagytunk magunk mögött minden kirakatot, mely az alig ébredező metropolis utcáit tarkította, melyek mögött az elárusítók szótlanul, jól beidegződött mozdulatokkal rámolgattak a pultok mögött. Néha egyik-másik elkapta a tekintetem, de arca mozdulatlan maradt, mintha épp örült volna, hogy egyelőre nem kell feltennie a díszmosolyt minden turista kedvéért – a bejáratoknál egy-egy zsinór vagy az ajtóba állított szék jelezte, hogy még nem nyitottak ki. Folytatás »