Athén

Tolongó turisták

Bár alig reggel nyolc óra volt, az Akropolisznál tolongott a tömeg. A minden felől érkező szebbnél szebb turistabuszok sorra a bejáratnál hagyták utasaikat és simán, mintha valamennyit mágnes irányítaná, pontos távú sorokban parkoltak le. Folytatás »

Az Akropolisz bejáratánál

A levegő forró, olvasztott üvegnek tűnt. Szellő sem illant, minden mozdulatlan volt.  És minden vakítóan ragyogott.

Otthon sosem esik ilyen szögben a napfény. S nem sima fehér márványról vetődik vissza! De nem sokat figyelhettem a légkörre, mert közben a bejárat küszöbéig sodródtam, ahol öt hat személy is egyszerre akart befurakodni. Folytatás »

A mozgóárusok

Hirtelen néhány mozgóárus tűnt fel, akik a tanulóknál is ügyesebben furakodnak előre és hangosan, mindenféle nyelven árulták a képeslapokat. Mert nem vagyok biztos benne, kik voltak, nem nevezem meg a sok kétes alakot, de az biztos, hogy nem görögök voltak. Folytatás »

A Propülaia

Elértem a Propülaia négyszögletes, templomszerű épületét, melyet Mnésziklész  épitett, i.e. 435 közül. Anyaga fehér pentheli és világoskék eleusziszi márvány. Folytatás »

Athéné Niké temploma

Az akropoliszi Propülaia déli szárnya előtt, jobboldalt, egy 8,5 m magas mellvéden áll Athéné Niké temploma. Kallikratész alkotása, a Niké apterosz, vagyis a szárnyatlan győzelem temploma panthelikoni márványból épült. A hagyomány szerint azért ábrázolták Nikét szárnyak nélkül, nehogy elszálljon a városból. Ez a Niké templom, vagyis a győzelem istennőjének szentelt épitmény nem csak a formás ión oszlopairól ismert, hanem a templom négy oldalán körbefutó frizei jelentős maradványairól is, melyeken Athéné Niké világosan kivehető az istenek tanácsában, Zeusz és Poszeidón társaságában s egy-egy jelenetsor a görögök háborúiból. Folytatás »

Az athéni Akropolisz

A Parthenon előtti tér csupa szikladarabból, márványtörmelékből állt, melyet síkosra koptatott az idő. Körülöttem rengeteg turista: nézelődtek, fotóztak, filmeztek. De a fenséges látvány mintha a tömegre is hatott volna – itt már senki sem lökdösődött, nem hangoskodott. Folytatás »

A Hekatompedon

Az egykori palotától délre épült i.e. 570 körül az első nagy szentély, a Hekatompedon, vagyis „száz láb hosszú”, poroszból készült kultuszhely. Később, i.e. 525 körül, a palota helyén építették fel a második templomot, a várost védő istennő, Athéna tiszteletére. Folytatás »

A Parthenon szándékos torzításai

A tudósok kiszámították, hogy a Parthenón, ez a 8×17 oszlopos dór peripterosz olyan komplikált építmény, melyben minden pontosan meghatározott arányban áll. Alaprajzi mérete, az oszlop magassága és átmérője, a tengelytávolság olyan arányrendszerben áll, mely ma is csodálattal tölti el a kutatókat. Folytatás »

Athéna Parthenosz chrüszelefantin szobra

Az Akropolisz épület együttese kétségtelen, hogy a görög építészet fejlődésének a csúcsát jelenti. Csak a Parthenon leírásával könyvtárnyi szakkönyv foglalkozik, ennek ellenére csakis a fantáziánkra számíthatunk, ha el akarjuk képzelni, milyen is volt például a Hekatompedon, mely Athéna Parthenosz chrüszelefantin szobrának nyújtott építészeti keretet.

A „száz láb hosszú” templomot két, emeletes dór oszlopsor három hajóra osztotta, s ezt nyugaton, a szentély zárófala előtt 5, ugyancsak emeletes dór oszlopból álló kolonád zárta le. Középen állott Pheidiasz arany-elefántcsont Athéna Pathenosz, vagyis a szűz Athéna kultusz-szobra, melyen, az Olümpiai Zeusz-szoborhoz hasonlóan, az alak ruhával fedett része aranylemezekből, a fedetlen pedig elefántcsontból készült. Folytatás »

A Hekatompedon metamorfózisa

Hogy a tulajdonképpeni Parthenontól eredetileg sima fallal leválasztott Hekatompedont miként változtatták, miként alakították át az évszázadok során, hogy miként formálták keresztény templommá, majd török minaretté vagy, hogy az egykor itt őrzött iratok, különösen az épület későbbi történetét igazoló dokumentumok merre kerültek, nem sorolom. Tény, hogy a Morosini-féle ostrom  leginkább a Parthenon belsejét és az oldalsó oszlopsorokat tette tönkre. Folytatás »