Periklész kora

Bár Periklész sosem volt arkhón, vagyis az athéni állam vezető tisztviselője, a népgyűlés, az ekklészia, i.e. 443 és 430 között, évről-évre megválasztotta hadvezérnek, sztratégosznak. Athénben 10 ekklészia volt s mivel előfordult hogy mind a tíz törzs Periklészt választotta sztratégosznak, a nép bizalmas letéteményesének, a hadvezérek „iskolája” fejének, végső fokon az állam első emberének tekintette. Periklészt máig is Athén legnagyobb államférfiaként tartja számon a történelem… Az i.e. V. sz. második felében, a belső és külső feszültségek miatt Spárta is kénytelen volt megerősíteni a hatalmát.


A két legjelentősebb kereskedelmi központ. Korinthosz és Aigia csatlakozásával, létrehozta a peloponniszoszi szövetséget. 459-től kezdve már háborús összetűzésre is sor került Athén és Spárta között. 456-van Athén megszerezte Aigiát, 445-ben pedig megkötötte a 30 éves, un. Periklész-féle békét, mely lényegében a háború előtti viszonyokat állította vissza. Athén városa i.e. 462-429 között, Periklész kormányzása idején érte el fejlődésének csúcspontját. Ekkor az athéni flotta egész Egyiptomig terjesztette ki a hadműveleteit s a kolóniái száma megnőtt.

A déloszi szövetségből időközben athéni birodalom lett s valójában már csak Khiosz, Leszbosz és Szamosz maradt némileg független. Egyes történészek szerint viszont Athénban csak formailag volt demokrácia. Valójában Periklész, a közismerten okos, jellemes és szelíd politikus, az állam első embere és a köréhez tartozó legérdemesebb tudósok és művelt barátai uralma volt. Hogy elképzeléseit elfogadtassa, beszédekben igyekezett közreadni elgondolásait. Meggyőző erejű szónokként, a népgyűléseken mindig elérte, hogy akarata érvényesüljön. De a gyűlésekre csak fontosabb alkalmakkor járt, legtöbbnyire a háttérből gyakorolta a politikai hatalmát, sőt, másokat is szócsőként használt. De még a kompromisszumot és a vesztegetést sem zárta ki, szükség esetén.

A történetírók azt is feljegyezték például, hogy a 30 éves Spártai béke érdekében, megvesztegette a spártai királyt. Ezzel együtt, az athéni polgárok voltak az elsők akik tudatában voltak a szabadság értékének.

A demokrácia tetőpontján sokat áldoztak a város fejlesztésére is. I.e. 454-ben Periklész a déloszi szövetség pénztárát Athénbe szállította s az összeg jelentős részét nagyarányú építkezésre fordította. Tulajdonképpen Szamosz javasolta ezt, biztonsági okokra hivatkozva, 14 évvel később mégis háború tört ki Szamosz és Athén között, melybe Konstantinápoly, az akkori Büzantion is bekapcsolódott. Ekkor viszont olyan nagyszerű épületeket emelt mint a Parthenon, az Odeon, ugyanakkor befejezték az Athén-Pireusz kettős várfal építését. De eltekintve az Akropolisztól s néhány fontosabb épülettől, ezek földrajzi fekvését, vagyis az ókori Athén egész városának az elhelyezkedését nem ismerjük egészen pontosan.