Periklész ódeionja

A Dionüszosz-színháztól keletre Periklész ódeionja maradványai láthatók.
A kőlapon álló 82 m hosszú építmény perzsa sátor formáját utánozta. 

A fából készült épület, melynek tetejét is faoszlopok tartották fenn, i.e. 446-445-ben készült.


A leírásokból tudjuk, hogy Periklész ódeionja a görög világ legszebb zenei csarnokának számított.

Itt került sor a Nagy Dionüszosz-ünnep és a Panathénaia alkalmából megrendezett énekversenyekre. És itt, Periklész ódeionjában került sor a drámák betanítására is.

I.e. 86-ban Mithridatész tábornoka, Arisztión, attól tartva, hogy Sulla felhasználja az ódeion faanyagát az ostromgépeihez, felgyújtotta az épületet, majd  i.e. 65-52 között Kappadókia uralkodója, II. Ariobarzanész, márványból építtette újjá.

Az épület formája sok vitára adott okot, mígnem a 1914-1831 közötti görög ásatások során tisztázták, hogy valóban perzsa sátort utánozhatott.