Régi Athéna-templom az Akropoliszon

Akropoliszi sétám során igencsak a múltba kalandoztam, de a tömeg élénk tolongása hamar visszarántott a jelenbe: egész egyszerűen magával sodort valamely már jól kialakult útvonalat követve. Egyik orosz idegenvezető a Régi Athéna-templomról beszélt. 

S valóban, ahogy szemben álltam a Parthenonnal, kissá ettől balra, ott magasodott az Akropolisz számomra legkedvesebb építménye, az Erekhtheion. Mielőtt elértem volna, jelentős nagyságú épület alapfalai tűntek fel: Régi Athéna-templom maradványai.

A különböző útikalauzokból már tudtam, hogy  az 1886-ban felfedezett épületmaradványok hosszas vita tárgyát képezték a szakirodalomban.

Egyes vélemények szerint az alapépítmény-maradványok a városvédő istennő, Athéna Promakhosz archaikus kori kultusztemploma lehetett. A szentély az ősi királyi palota közelében állt, amelyben Athén első legendás uralkodója. Erekhtheusz király lakott.

A legtöbb forrás szerint viszont kétségtelen, hogy a Parthenon közelében látható jelentős nagyságú mészkő alapépítmény a Peiszisztratidák korában, valószínűleg az i.e. 529-ben emelt épület maradványa.

Az Akropoliszon ez a az egyetlen olyan építészeti emlék, mely a perzsa betörés előtti korból maradt fenn.A Régi Athéna-templomot rövidebb oldalán 6-6, a hosszabbakon 12-12 oszlop fogta közre, cellája több helyiségre volt felosztva, tümpanonja pedig az archaikus szobrászat mesterművei közé számítható.

(Az i.e. 520 körül faragott márvány oromcsoport az istenek és gigászok harcát ábrázolja, melyet hamarosan alkalmam volt látni és csodálni az Akropolisz Múzeumban.)

Mikor viszont elkészült az Erekhtheion, a Régi Athéna-templom archaikus építménye feleslegessé vált, szinte zavaróan hatott, ezért teljesen lerombolták, a régészek szerint legkésőbb az i.e. IV. sz. közepén.

A Régi Athéna-templom egyes részeit helyreállították, pontosabban az opisztodomoszt és a hozzá kapcsolódó  megaront – amelynek füsttől fekete falait Hérodotosz is említi -, hogy abban őrizzék a szentély ősi kultuszszobrát és relikviáit.