Braurón
Artemisz az Euripidész Iphigeneia-történetben
Egy régi görögországi útleírásban olvastam, hogy az Attikai-félsziget keleti tengerpartján létezik egy Vraona nevű kis helység, mely hírnevét részben a mitológiának köszönheti. Folytatás »
Brauron. Papadimitriu felfedezése
A közvélemény által jobbára Euripidész költői képzeletének tartott Iphigenia-történet a mitológiai elemek ellenére sem vélte valósnak Braurónt, hisz egyetlen ókori szerző sem említette. Csak annyit jegyeztek fel, hogy „az előkelő családok lányai sáfrányszínű ruhában állatokat áldoztak a brauroni ünnepségeken. Az asszonyok pedig körmenetben vonultak a szentélyhez, ahol a szerencsés szülés után értékes ajándékokkal kedveskedtek az istennőnek.” Artemisz, Zeusz és Létó lánya, Apollón testvére, holdistennő, a vadászat istennője – latin nevén Diana – de a szűz istennő is, aki a vajúdó nők segítője volt. Folytatás »
A romkert és a múzeum Braurón
A XIV. századi Ajiosz Jeorjiosz kápolna, melyben értékes freskómaradványok vannak, valóban az i.e. V. sz. első feléből származó Artemisz-templom helyén épült. Kopott kőpadlóján elszíneződés és sekély bemélyedés mutatja, hogy ott létezett valami, amit a kutatók ma Artémisz ősi oltárának tartanak. Folytatás »
Artemisz medve-lányai és a mai tradíciók
A Parthenón Artemisz „medve-lányai”-ről kapta elnevezését. Braurónban a 10-15 éves szüzeket fokozatosan vezették be az istennő tiszteletének a szertartásába. Arktesznak, vagyis medvécskének nevezték őket, a szertartás sajátossága miatt. Folytatás »
Euripidész és a medve-lányok ruhái
A brauróni Parthenon „udvarába” a nyugati szárny közepén nyílt a bejárat, északon pedig szűk átjáró vezetett a „vak” portikuszba, ahol 37 talapzaton feltehetően faállványok voltak, ahova, egy általánosabb leírás szerint, az athéni nők az Artemisznak felajánlott ruhákat tették. Folytatás »