A sztoa rendeltetése – születés és halál

Az epidauroszi palaisztra és az ennél kétszer nagyobb gümnaszion épületéből ugyancsak kevés maradt fenn. Ez utóbbi alaprajza és szerkezete rokon az olümpiai hasonló építménnyel, de a római időkben  hozzátoldott oszlopcsarnokból köré épített négyszögletes udvar, mely révén odeionná, vagyis fedett színházzá alakították, megnehezíti az azonosítást.
A palaisztra, az un. Kotüsz-sztoa lehetett az épület, melyről Pauszaniász megjegyzi, hogy a római időkben tönkre ment és Antonius szenátor, a szentély egyik legbőkezűbb jótevője, i.sz.II.sz. derekán, rendbe hozatta.

Érdekessége az, hogy a szentély területén kizárólag a sztoában fordulhatott elő, hogy egy asszony gyermeket szüljön, vagy valaki meghaljon.

Mint korábban is lejegyeztem, Epidauroszban, miként Délosz szigetén is, ez tilos volt.