Az epidauroszi színház története

A hagyomány sokáig úgy tartotta, hogy a  Khünortion-hegy oldalába épült színházat i.e. IV. században az argoszi születésű ifjabb Polükleitosz építette, a legújabb kutatások szerint viszont a tudósok egy i.e. III. században élt ismeretlen alkotó műveként könyvelik el.
A színház nézőterét a domb észak-nyugati lejtőjében vájták ki, mégpedig úgy, hogy délután a nézők legtöbbjét már a háta mögül éri a nap fénye. A szürkés-fehér mészkőből készült üléseknél külön helyet vájtak ki a lábnak, mely a hosszú előadások idejére is biztosítja a kényelmet. Az esővizet csatornavájat vezeti el.

A legfelső sor jó 20 méternyi magasra van a színpadtól, a horizontális távolság pedig 50 m. A legfelsőbb félkör bejárása majdnem fél kilométernyi sétát jelentett volna, ezért inkább lefelé indultam. Az 55 sorból álló nézőteret egy 2 m széles diazóma, egyfajta körbefutó sétáló osztja két koncentrikus övezetre. Az alsó övezet 34 ülésszintjét 13 lépcsősor tagol 12 kerületre, a felső 21 szintet pedig 23 lépcsősor oszt 12 kerületre, 12.300 nézőnek biztosítva kényelmes helyet.

A színpadot félkörben körülvevő első sorban ültek egykor a magisztrátusok, a jeles vendégek s más előkelőségek, a megkülönböztetés kedvéért ezek rózsaszínű mészkővel borított, háttámlás ülések voltak, melyekre a kényelem kedvéért ülőpárnákat helyeztek.
Az eredetileg emeletes ión oszlopok által tartott szkénéjének már csak az alapjai maradtak meg, de a kör alakú orchestrája, középen a Dionüszosz-oltárral napjainkban is látható.

Az epidauroszi szabadtéri színház, melyet már az ókorban is megcsodáltak, egyike a kevés ilyen jellegű görög építményeknek, ahol a kör alakú játékterét a rómaiak nem alakították át félkörösre, holott a színházát kibővítették.

Itt rendezik meg évente az Epidauroszi Fesztivált, mely nem csak a görög, de a világ minden tájáról érkező nézőket is vonzza. A lenyugvó nap fényében kezdődő, kiváló művészek által előadott tragédiák hatását fokozza a páratlan szépségű környezet és az építményt belengő kellemes szellő által sodort sajátosan finom illat.

Bár személyesen nem juthattam el egyetlen előadásra sem – ezt mindig június második felében rendezik – csodálatos élmény volt mindezt személyesen látnom!