Jelleget meghatározó apróságok

De mindez a száraz felsorolás csak azért fontos, hogy valahogy keretet adjak annak a páratlan élménynek, melyet Epidaurosz híres ókori szabadtéri színháza és Aszklépiosz szentélyének a bejárása jelentett nekem.

Lépten-nyomon felötlő összehasonlításaim is indokoltak, mert eddig minden ásatási helynek megvolt a maga nem várt különlegessége, melyről egyetlen útleírásban sem olvashattam.
Ha Olümpia hatalmas sík területén a fák sokfélesége vetekedett a rommező oszlopainak különböző formáival, ha Tirünsz lapos, csupa-szikla fennsíkján meghatott a küklopikus kövek közt gyökeret vert parányi ciklámen, itt, a hegyoldalba vájt színház és a dús növényzetű völgy újabb természeti érdekességgel lepett meg. Epidauroszban aranyból volt a fű!

Képletesen mondom, de a hosszú, forró nyár folyamán kiszáradt fű olyan fényes és halvány volt, mintha az egész szentélyt vékony aranylepel fedte volna be.

Még egyszer felmentem az enyhén lejtő útra, ahol a sétámat megkezdtem. Ez volt a szög, ahonnan teljesen beláttam a színházát és az egész környéket. Még el sem búcsúztam, máris szomorkodtam, hogy aligha láthatom viszont többé!

Balra kanyarodtam, hogy leereszkedjem az aranyszínű fűvel benőtt kis mélyedésbe, ahol a vöröses törzsű pineák közt fel-felfehérlett néhány szépen csiszolt fehér kőhasáb. Egyikre leültem pihenni, mielőtt betértem volna a közeli múzeumba.