Epidaurosz

Epidaurosz virágkora

Epidaurosz már az i.e. V. sz. végétől kezdett ismertté válni. Mivel a helynek csodatevő erőt tulajdonítottak, egyre többen keresték fel, mígnem az egész görög földről ide özönlő gyógyulni vágyó betegek kultuszhelyévé vált.

És hírneve egyre jobban növekedett. A gyógyulni vágyó betegek kötelező adományai révén a szentély folyton gazdagodott, s az i.e. IV. sz. közepe tájától kezdve, több évtizedig tartó, nagyszabású építkezések folytak a területén. Folytatás »

Epidaurosz, a betegek kultuszhelye

Ami a gyógyítást illeti, az Aszklépiosz kultusz meghonosodása idejéről semmiféle pontos adat nem maradt ránk, de minden jel arra utal, hogy a „templomi alvás” helyéül szolgáló Aszklepeionban a lehető legközvetlenebb gyógyító eljárás folyt.

Nem véletlen, hogy a szentély a kis településhez közel terült el. A gyógyulni vágyok hajnalban indultak, hogy a szentélyben bemutassák áldozatukat az istennek. Az orvos pedig csak közvetített a beteg gyógyulási vágya és isten akarata között, mely itt sajátos formában, alvás közben, a „csodás” álom révén következett be. Folytatás »

Csodás gyógyulások Epidauroszban

A későbbről fennmaradt leírások szerint, Epidauroszban a betegek nagy része egyéni gyógymódban részesült: a pihenésen és a testmozgáson kívül, különböző fürdőt vettek, lehetett az meleg víz vagy langyos bor, az étkezést szigorú diéta szabályozta, melyben fontos volt a kenyér, a sajt, a saláták, a fokhagyma. Folytatás »

Csoda vagy élniakarás?

Számon tartva, hogy az érkező betegeket kiválasztották, akár el is hihető, hogy az itt bekövetkezett talányos gyógyulás csoda volt. Mert bármily orvosi segítség mellé, mindig kell még valami más is, valami megmagyarázhatatlan „csoda”. S ez az, ami a beteg belsejében megy végbe. Az a sajátos vágy, az óhaj, hogy akarjon meggyógyulni és a hit, hogy ez megtörténhet. Folytatás »

Igaz történetek vagy csodák?

Ha az Epidauroszban feltárt fogadalmi táblákra vésett „csodás” eseteket számba vesszük, olyan történetekre is találunk, melyek akár igaznak is vehetők.
Fennmaradt például egy sajátos gyógyulásról szóló történet: egy néma kislányt a gyógyulás reményében hozták el szülei Aszklépiosz szentélyébe.

Folytatás »

Gyógyulástörténetek

Az epidauroszi Aszklépiosz-szentélyben bekövetkezett csodás gyógyulásokban nagy szerepet tulajdonítottak a két szent állatnak, a kigyónnak és a kutyának.

Több feljegyzés szól arról, hogy Epidauroszba meddő nők mentek, hogy az istentől teherbe essenek. A messzénéi Nikeszibülé például álmot látott, hogy az isten a kígyójával hozzá jött és vele hált. Egy évre rá két fiút szült. Folytatás »

Ráolvasás, varázsének vagy altatódal

Bár feljegyzéseimmel egyszerűen csak az emlékeimet szeretném valahogy rögzíteni, pontosítani a szubjektív benyomásaimat, mégis tisztáznom kellett magamban azt, hogy a különböző rituálék közt szerepelt-e valamiféle ima, valamely „csodás” szöveg vagy sem? Folytatás »

Epidaurosz, a környezetterápia bölcsője?

Az Aszklépiosz szentély egészséges légkörét sok-sok diszkút és medence fokozta. Maradványaik arról tanúskodnak, hogy a víznek nagy jelentőséget tulajdonítottak a gyógyulásban, a megtisztulásban. És mindehhez járult a szentély egész területén élő növényzet: a szép lombú píneák, olajfák, ciprusok, melyek kellemesen felfrissítik a levegőt. Folytatás »

Szofroterápia

Epidauroszt nem járhattam be a nélkül, hogy ne emlékeztem volna elismeréssel egyik kedves barátomra, a nagynevű dr. Radu Ricman pszichiáter főorvosra, akinek a munkássága, bár sosem járt Epidauroszban, nagyon hasonlított az Aszklépiosz-szentélyben történt eseményekhez.
Sajnos, időközben elhunyt, de míg élt, az általa több mint negyed évszázadig irányított pszichiátriai kórházban sikerült olyan sajátos mikroklímát teremtenie, melynek csodájára jártak nem csak az ország, de a külföldi szaktekintélyek is.

Folytatás »

A legjobb akusztikájú szabadtéri színház

Közben felértem az enyhén emelkedő ösvény legfelső pontjára. Az elém táruló kép annyira elbűvölt, hogy a lélegzetem is elakadt. Teljes pompájában, ott állt előttem az epidauroszi szabadtéri színház. A hatalmas kagylóhéjszerűen formálódott fehér mészkőhegy mélyedésében pihenő nézőtér, a környék sötétzöld pineái meg az ég tiszta azúrja páratlanul szép, álomszerű látványnak tűnt. Folytatás »