5. A középső archaikus kor

5.  A középső archaikus kor – i.e. 725-615
 – Újabb kolóniák alapítása Dél-Itáliában: i.e. 688-648
 – A II. messzénai háború: i.e. 684-668
 – A küpszelidák türannisza Korinthoszban: i.e. 657-583
 – Pheidón türannisza Argoszban: i.e. 650-630
– Küréné alapítása: i.e. 631
– A Drakón-i törvények bevezetése Athénban: i.e. 624-620

A Mediterraneumban, az Egyiptom, Közel-Kelet és a görög poliszok valamint gyarmataik közti növekvő kereskedelmi kapcsolat üzleti versengést szül a föníciaiakkal és az etruszkokkal. A nyugati érclelőhelyeket a föníciaiak ellenőrzik.

A gazdasági fejlődés jelentős fejlődést eredményez a kultúra területén is, az irodalmi, filozófiai teljesítményekben. A görög művészekre és mesterekre hatással vannak a keleti példák: az arisztokrácia ízlését és igényeit kielégítendő, nagy mennyiségű luxustárgyat hoznak be. 

Korinthoszban, Argoszban és Sziküónban az arisztokrácia és a démosz közti  társadalmi feszültségek a  türannoszok hatalomra jutását eredményezi.

Korinthosz egyike a legelőször gyarmatosító poliszoknak, de az arisztokrácia hatalma is szinte itt törik meg legelőször s létrejön a türannisz rendszer. I.e. 657-ben Küpszelosz megdönti a Bacchiaák uralmát és utódai, különösen Periandrosz kormányzása idején, Korinthosz az archaikus görög világ leghatalmasabb és leggazdagabb városa.

A küpszelidák türannisza idején, i.e. 657-583 között új reformokkal, gyarmati vállalkozásokkal  serkentik az ipar és a kereskedelem fejlődését, ugyanakkor fellendülnek a művészetek, és szépül a város, Kornthosz is.
Keleten és Nyugaton folytatódik a gyarmatosítás.

Delphoi és Olümpia szentélyeinek  vallásos és politikai jelentősége megnövekszik, eseményei pánhellén jelleget nyernek.