6. A késői archaikus kor

6.  A késői archaikus kor – i.e. 610-510 körül
 – Szolón törvénykönyve elfogadása Athénban: i.e. 594-591 körül
 – Peiszisztratosz  tirannisza Athénban: i.e. 560-527
– A delphoi Apollón-szentély felgyújtása: i.e. 548
 – Polükratész türannisza, Szamosz-szigetén: i.e. 546-522
 – A perzsák meghódítják Közel- és Közép-keletet: i.e. 559-513
– Athén: a Peiszisztraták elűzése, i.e. 514-510

Spárta egyeduralma az egész Peloponniszosz félszigetre kiterjed, kivéve Argoszt, mely megőrzi önrendelkezési jogát.

Athénban az oligarchák és a több politikai erőt követelő démosz közti társadalmi ellentétek Szolón reformkísérleteihez vezetnek s i.e. 594-ben elfogadják Szolón törvénykönyvét.

Az athéni osztályharc következő állomása Peiszisztratosz türannisza, i.e. 560-527 között

A türannisz vezetés elűzi az arisztokratákat Megarában, Naxoszban és Milétoszban is. Hellasz régi kolóniái mindegyre önállóbbakká válnak, egyesek maguk is gyarmatosítanak és harcot vívnak a területi hegemóniáért. Athén gazdasági központtá lesz.

Delphoi, mely az i.e. VII-VI. században, a poliszok formálódásának idején a legnagyobb hatással volt a görög világra a perzsa háborúk után némileg veszít a jelentőségéből. Mikor például i.e. 548-ban a leégett delphoi Apollón-templomot újjá akarják építeni, csak nehezen gyűl össze a szükséges pénz, s végül a Peiszisztraták által Athénból elűzött Alkmaiónia család pótolja a hiányzó összeget, mely megmagyarázza, hogy az athéni türannosz megdöntésében miként jut döntő szerep Spártának: akik Delphoiba jártak jóslatkérésre azt a feleletet kapták, hogy űzzék el a zsarnokot.

Az i.e. VI. sz. közepén, mikor a perzsák növelni szándékozzák a birodalmukat, fenyegetővé válnak Iónia poliszai számára. Szamosz szigete, mely Athén felemelkedése előtt a ión poliszok között jelentős politikai szerepet játszik, Polükratész türannisza idején, i.e. 546-522 között éri el fejlődése legmagasabb fokát.

Szamos-szigete jelentős flottája révén az egész Égei-medencén uralkodik s nem riad vissza a kalózkodástól sem. Szamosz részt vesz a perzsák elleni küzdelemben, majd csatlakozik az Athén által vezetett Déloszi Szövetséghez, de idővel szembe fordul Athénnal és Spártával akar szövetkezni. A tehetséges, nagyravágyó és kalandorlelkű Polükratészt karóba húzzák a perzsák.

Athéban végül is, i.e. 514-ben, összeesküvés következtében a démosz és az arisztokrácia együttes felkelése s nem kevésbé a spártai beavatkozás űzi el a zsarnokot. Az ezt követő harc a nép győzelmével ér véget, s i.e. 507-ben az Alkmaiónida Kleszthenész hatalomra jutásával megkezdődik a  demokrácia korszaka.