Iralion, Kréta fővárosa

A Kréta szigetére utazóknak általában Iraklionban vagy ennek a közvetlen közelében levő fürdőtelepeken érdemes megszállniuk, mert innen viszonylag könnyen megközelíthető minden jelentősebb ásatási terület, a régészeti vagy történelmi szempontból nevezetes helységek.Iraklionból, a Platija Kornaruról ondul közvetlen városi autóbuszjárat Knósszoszba, de a belváros különböző pontjain levő végállomásokról távolsági busszal elérhető Phaisztosz, Agiosz Nikolaosz, Zakrósz, Szitia, valamint Tethimnon és Chania is.

Irakliónt, az 5 kilométernyi távolságra levő Knósszosz felé, a Kenurja Portán áthaladva hagyja maga mögött a látogató. Szőlőkertek, gyümölcsösök, szántóföldek között kanyarogva, néhány percen belül elérkezik a busz a knósszoszi dombhoz, a ciprusfákkal és különféle bokrokkal koszorúzott palota romjaihoz.

Aki már megismerte Delphoi komor fenségét vagy Epidaurosz derűs nyugalmát Knósszosz környéke, első benyomásként, jellegtelennek tűnhet. Ennek az is oka, hogy az amúgy sem magas dombról, ahol a palota áll, az ásatások során széthordták s elterítették a kiásott földet, a távolban feltűnő hegyormok pedig aligha törhetik meg a környező síkság egyhangúságát.

Mégis Knósszosz minden kultúrára szomjas turista elsődleges úti célja. Mikor azt mondjuk, hogy Kréta az európai kultúra bölcsője, elsősorban a minószi kultúrára gondolunk, melyet a mitikus Minósz királyról neveztek el így a tudósok.

A mítosz szerint ez a domb az, ahol a hatalmas Minósz király, Zeusz kedvelt fia uralkodott. Minósz, hogy elrejtse szörnyszülött fiát, az emberevő Minótauroszt, utasította Daidaloszt, az athéni származású „ezermestert”, hogy építsen itt egy labürinthoszt. Thészeusz, az athéni királyfi, mégsem tévedt el benne mert Ariadné pártjára állt, s végül sikerült megölnie a gonosz Minótauroszt, megszabadítva szülővárosát a szörnyű véradótól.