Krétai Történeti és Néprajzi Múzeum, Iraklion

Az Iraklioni körút során az Odosz Ajiasz Minaszon és az abból nyíló Odosz Szfakiónon északi irányba haladva az út eljut a tengerparti sétányra, a Leóforosz Makariura.
A hosszas barangolás után üdítően hat a közvetlenül a tengerpart mellett, az utca végében álló Krétai Történeti és Néprajzi Múzeum, melyet Kalokerinosz, a krétai régészet úttörője villájában rendeztek be s az oda vezető utcát is róla nevezték el.

Földszinti termek. A Krétai Történeti és Néprajzi Múzeum néven ismert iraklioni múzeum földszinti termeiben az ókeresztény, a kora bizánci meg a velencei és török emlékek láthatók.

A kőtár a gortünai Szent Titusz székesegyház kőfaragványainak a maradványait őrzi. De itt láthatók a velencei és bizánci kútkávák, a szépen faragott velencei címerpajzsok, különböző szobrok, valamint a Loggia fennmaradt metopéi és a kapubejárata, ezen kívül a különféle örmény és héber nyelvű feliratok is.

Első emeleti termek. A Krétai Történeti és Néprajti Múzeum emeleti termei tárlóiban a bizánci és velencei korból való érmék és ékszerek mellett a Kréta templomaiból származó XVI. és XVII. századi ikonok láthatók, melyek jól megférnek az ókeresztény és a bizánci kegytárgyakkal, mint a feszület, a gyertyatartók, a miseruhák és más emlékek.

Második emeleti termek.  A Krétai Történeti és Néprajti Múzeum második emeletén értékes kéziratgyűjtemény vall Kréta történelméről a X. századtól a XIX. sz. végéig.  

Nikosz Kazantzakisz-emlékszoba.  Ez a külön terem őrzi a nagy krétai író íróasztalát, használati tárgyait, könyvtárát – megannyi értékes relikvia.

Népművészeti Galéria. Itt látható egy krétai parasztszoba, mely a XX. sz. eleji Kréta lakóinak a használati eszközeit, jellegzetes bútordarabjait és viseletét mutatja be. A krétai népművészet jellegzetes alkotásait, mint például a szép faliszőnyegek, külön teremben mutatják be.

A Krétai Történeti és Néprajzi Múzeum bejárása után, a Platia Nikiforasz Fokaszra ér vissza a látogató, pontosabban az onnan induló Odosz Vaszileosz Konsztandinura, ahol az út délkeleti végén láthatók a XVII. századi velencei kaszárnyaépületek.

Ez Iraklion legforgalmasabb és legelegánsabb útja. A XVII. sz. elején még itt húzódott a városfal. A sugárúton haladva a Platia Eleftheriaszra juthat a városlátogató, ahol, a kikötőtől délre, máris feltűnik az Iraklioni Régészeti Múzeum hatalmas épülete. Mellette a Sabbionera-bástya.
De előbb érdemes legalább pillantást vetni a várost körülvevő impozáns erődítményekre.
Az erődítmény leglátványosabb részlete az un. Kenurja Porta vagy Pili Iszu, azaz Jézus Kapu, mely egyike az eredeti négy kapunak. 

A boltív feletti felirat szerint a több mint 5 m széles, 42 m hosszú építmény a XVI. század utolsó negyedében készült el. 

A kapun át vezet az út Knósszosz és Pirgosz irányába.

A Régészeti Múzeum mentén húzódó utca neve különféle módon irható: Odosz Xanthudidu vagy Chanthudidu, amint annyiszor előfordul a görög megnevezések írásánál, de igaz turista nem indul útnak térkép nélkül: az ábrák egyértelműek.