Knósszosz: Minósz és a Minótaurosz mítosza
A krétai bikáról a Homérosz által leírt heraklidák kapcsán olvashatunk. Eurüsztheusz, a híres héraklészi munkák hetedik feladataként, megparancsolta Héraklésznek, hogy vezesse a krétai bikát Mükénébe.
Knósszosz: Thészeusz és Ariadné mítosza
Útban Kréta felé Minósz, a krétai király, aki újabb ifjakért járt Athénban, hogy feláldozza őket a Minotaurosznak, szerelemre gyulladt Eriboia, az athéni szűz iránt, aki riadtan hívta segítségül Thészeuszt.
Knósszos története
Knósszosz vidéke már a korai neolitikum óta lakott terület volt. Az első paloták az i.e. 2. évezred elején épültek s ezek romjaiból az évezred végéig többször is felújították a különféle épületeket. A paloták későbbi pusztulása és a domb elnéptelenedése azonban nem vetett véget teljesen az itteni életnek. Az akkoriban hozzávetőleg százezer lakosú minószi város tovább [...]
Knósszosz dombja, az egymásra halmozódott korszakok
A Kréta mai fővárosától, Iraklióntól mintegy 5 kilométernyire délre fekvő dombon épült nagy palota volt Knósszosz bronzkori városának a központja. Az alacsony domb tulajdonképpen mesterséges, itt ugyanis i.e. 1900-ig, a palota megépítésének koráig, mintegy négyezer éven át halmozódtak egymásra a lakóházromok, melyek megemelték a talaj szintjét.
A Knósszoszi Palota – Evans rekonstrukciója
A Knósszoszi Palota mai képe az Arthur John Evans (1851-1941) által kiásott falak és az ugyancsak általa hozott módosítások eredménye. 1900. április 13. a régészet történetének fontos pillanata: Evans ekkor pillantotta meg először a knósszoszi palota földszintjén levő tróntermet.
Knósszosz labirintusszerű épületei közt a modern turista az útikalauzt vagy legalább a palota alaprajza térképét tekintheti Ariadné [...]