A knósszoszi központi udvar

A Knósszoszi Palota hangulatos de kis méretű trónteremből szívesen megy ki a látogató a fényes központi, vagy főudvarra. Egykor ez a  kb. 52 x 24 m alapú, faragott kőlapokkal kirakott udvar volt a palota centruma. A palota tornácokkal, oszlopos verandákkal és kapuzatokkal tagolt homlokzatai is a meglehetősen tágas udvarra néztek. Több kutató szerint egykor a paloták központi udvarán rendezték a krétaiak által kedvelt bikajátékokat is. Legalábbis erre enged következtetni az un. „Lelátó” freskó,  amelyről feltételezik, hogy a palota nyugati homlokzata előtt összegyűlt nézősereget ábrázolja, amint a látványosság megtekintésére készül.

A központi udvarról látható nyugati szárny élénk színű, pontos reprodukciója P. de Jong, Evans egykori rajzolójának a munkája. A maradványok kirajzolják a földszinti helyiségek elrendezését, a középső, oszlopos lépcsőház pedig bizonyára az emeleti fő helyiséghez vezetett.

Az nyilvánvaló, hogy egykor az egész palota alaprajza a központi udvar köré szerveződött. A különböző területek elrendezése igen figyelemre méltó: a központi udvarból vagy a hosszú folyosókon át könnyen elérhető valamennyi tárolókamra, a kultuszhelyiségek és szentélyek, a műhelyek, a lakószobák.

Az Evans által erősen restaurált főlépcső mellett elérünk az un. oszlopos szentélyhez. Alaposan megrongált padlózatán kivehető még a középső, magasan álló oszlop és a tőle két oldalt alacsonyabban álló két-két oszlop alapja. Az oszlopok által tartott tetőzetet egykor a szent kettős bikaszarvak kőből faragott fríze ékesítette. A középső oszlop mögötti kis helyiségből kerültek elő a gazdasági adatokat őrző, lineáris B feliratos agyagtáblák.

Mielőtt elérnénk az oszlopos erkélyeket tartó pillérekhez, kis helyiség, az udvarszinttől néhány lépcsőfokkal alacsonyabb kriptaszentély előcsarnoka tűnik elénk. A több helyiségből álló kriptaszentély lehetett a palota egyik legfontosabb vallási célokat szolgáló helyisége.

Az előcsarnok jobb kéz felől nyíló két kis helyisége egyikében, az un. kincsesházban találták meg a híres kígyós istennők fajanszszobrát, a kicsinyét szoptató zergét és a kecskét ábrázoló fajanszlapokat, több táblát, korongot és gemmát is – ma valamennyi az Iraklioni Régészeti Múzeumban látható.

A másik kis helyiségben igen szép, nagy méretű pithosz áll. Az egymást követő két, oszlopos helyiség a tulajdonképpeni kriptaszentély, melynek mennyezetét egy középen emelkedő szögletes oszlop tartja, amin a hely vallási funkcióját bizonyító szent szimbólum, a kettős bárd avagy labrüsz bevéset jele található.

A földszint nyugati raktáraiból került elő a számos nagy tárolóedény – pithosz -, amiket az olaj, a bor, a gabona és más termékek tárolására használták. A Knósszoszi Palotában feltárt pithoszok számát a régészek mintegy 400-ra becsülik, melyek összbefogadóképessége vagy 78 000 l. Ezek közül 150 edény ma is az eredeti helyén áll.
A raktárok kőpadlózata alatt kialakított mély üregekben bizonyára az értékesebb tárgyakat őrizték.

A fülkeszerű raktárhelyiségek tűztől vagy a füstölők füstjétől megfeketedett falai, valamint a fal mentén sorakozó s a folyosókon álló, változatos méretű edények különböző formája és díszítése arra vall, hogy más-már korban készültek és más-más rendeltetésűek voltak. A régészek feltételezése szerint, e raktárak a kriptaszentélyekhez kapcsolódtak, a folyosón ugyanis számos piramis alakú kőtömböt találtak, melyek a bronzból készült kettős bárdok alapjául szolgáltak.