La Parisienne – Knósszoszi freskók
Evans, a falmaradványok és az oszloptöredékek alapján rekonstruálta a terem déli falát, két oszlopát és a tetőzet egy részét. Mivel elképzelése szerint itt a monumentális „felvonulási freskó” egész a Nagy Propülaiáig kitöltötte a falakat, a déli falra a híres „rhütonvivő” két másolatát helyezte át. Evans szerint ide torkollott a palota nyugati bejáratától vezető árkádos folyosó [...]
Knósszoszi Palota: a trónterem
Bár a Knósszoszi Palota emelete északnyugati része teljesen elpusztult, a maradványok alapján Evans arra következtetett, hogy az emeletről lépcső vezetett, egyenest a színházhoz. A veranda északi sarkából ma kis csigalépcső visz a földszintre, pontosan a trónterem előterébe.
A knósszoszi központi udvar
A Knósszoszi Palota hangulatos de kis méretű trónteremből szívesen megy ki a látogató a fényes központi, vagy főudvarra. Egykor ez a kb. 52 x 24 m alapú, faragott kőlapokkal kirakott udvar volt a palota centruma. A palota tornácokkal, oszlopos verandákkal és kapuzatokkal tagolt homlokzatai is a meglehetősen tágas udvarra néztek.
A Liliomos herceg és a kettős bárdok – Knósszosz
A Knósszoszi Palota keleti szárnya a fejedelmi lakosztályoknak, valamint a műhelyeknek adott helyet. Mivel ezt a részt csak a domboldal bizonyos részének az elhordásával tudták kialakítani, a földszintje jóval az udvar szintje alá került. Ennek köszönhető, hogy ez az épületrész a nyugatinál jobb állapotban maradt fenn, hisz a domboldal szinte megtámasztotta a romokat.
Királyi lakosztály – Knósszosz
Evans szerint a Knósszoszi palota három részre tagolt, „sokajtós” helyisége volt a király fogadóterme s a fejedelmi lakosztály központja. Csakhogy a konszolidálás érdekében betonnal pótolta az egykor fából ácsolt ajtókeretet. Evans feltevését megerősíti, hogy a bejárattól balra, a fal mellett állt a „baldachinos trónus”. Ma már csak a falba vésett nyomai láthatók, melyeket üvegvitrin véd.