Knósszoszi Palota: a trónterem

Bár a Knósszoszi Palota emelete északnyugati része teljesen elpusztult, a maradványok alapján Evans arra következtetett, hogy az emeletről lépcső vezetett, egyenest a színházhoz. A veranda északi sarkából ma kis csigalépcső visz a földszintre, pontosan a trónterem előterébe.
A trónterem olyan jó állapotban fennmaradt, hogy Evans, a terem építészeti elemei és falfestményei gondos feltárása után, egykori állapotában állíthatta helyre.
A feltárt anyagok közül a legtöbb érték eredetije a Régészeti Múzeumban látható.

A palota tróntermének az előterében egy ovális kőedény áll. Evans szerint azok, akik belépni szándékoztak a trónterembe, valamiféle megtisztulási szertartást végeztek, melyhez ebben az edényben tartották a szent vagy megszentelt folyadékot. Az előtér falán, a bikát ábrázoló freskóból csak töredék maradt fenn.

A trónterem viszonylag kis méretű. A terem északi fala mellett áll a híres alabástromból faragott trónszék, melynek finoman egyszerű magas támlája és erezett lába fából készült ülőalkalmatosságot mintáz. Evans itt a trónterem egykori kőtrónusának a fából készült másolatát helyezte el. Mellette, kétoldalt, a fal mellett húzódik az előkelőségek részére fenntartott egy-egy hosszabb kőpad.

A terem falát sasfejű és oroszlántestű griffek díszítik., melyek két oldalról közre fogják a trónszéket, mintha e csodás lények vigyáznának rá.  A további freskók, a fehér liliomok közt méltóságteljesen ülő mitológiai alakok, az eredeti alaposan kiegészített másolatai.

Mikor az ásatások folyamán Evans rábukkant a trónteremre, az alabástrom-padlózaton több, általa lepény alakúnak elnevezett, jellegzetes áldozati edényt talált, melyből arra következtetett, hogy a pusztulás pillanatában a „király” és kísérete épp áldozati szertartást mutatott be, melyet hirtelen félbe kellett szakítaniuk.

Érdekesség a trónterem végében a keskeny lépcsőn elérhető kisméretű helyiség. A trónterem szintje alatti helyiség freskóval díszített falai, az oszlopos mellvédszerűség és a lefolyó nélküli, fürdőkádszerűségek rendeltetése még nem tisztázott, de bizonyára kultikus rendeltetésűek voltak, mint a hasonló helyiségekben feltárt királyi, esetleg főpapi szakrális megtisztuláshoz szükséges kellékek. A közelben feltárt kis oltár szintén az Iraklioni Régészeti Múzeumban látható.

A szakértők véleménye szerint a trónterem a palota életének a legutolsó szakaszából, i.e. 1450 körüli időből származhat. A palota díszei, különösen a griffek és azok heraldikus elhelyezése nyomán, számos kutató mükénéi hatást fedez fel.