Korinthosz

A Korinthoszi-csatorna mellett

Mindennapos autóbuszozásaink során eleinte nem is vettem észre, hogy úgy kétóránként, mindig megálltunk valahol. S minden megállóhelyen elegáns kávéházak, vendéglők várták a turistákat és, természetesen, ezek ragyogó tisztán tartott, jól felszerelt mosdói. Folytatás »

Korinthosz legendái

A legenda szerint Korinthoszt Ephüra, Phoroneusz argoszi király leánya és Sziszüphosz alapította, akiről a homéroszi sorok azt mondják, hogy Bellerophontész nagyapja volt.
De ha fellapoznánk a különböző mitológiákat, aligha kapnánk egyértelmű képet arról, ki is volt Sziszüphosz. Korintosz királyaként, ott természetesnek tűnt elfogadnom, hogy állítólag az Iszthmoszon volt a sírja, de a korinthosziak közül kevesen tudták, hogy hol.

Folytatás »

Az Akrokorinthosz

Akrokorinthoszba, Korinthosz bevehetetlen citadellájába, mely egykor annyi hódító  és hadvezér erejét tette próbára, napjainkban meredek szerpentin vezet. Mai formáját a XVII. században nyerte, mikor a csúcsot három erődfallal vették körül. A külső falat nyugat felől mesterséges árok védte, melyen felvonóhíd vezetett át. Folytatás »

A megvalósult álom

És tudtam, hogy a közelben kell lennie a híres Korinthoszi-csatornának. Alig vártam, hogy végre megláthassam! Valamikor olvastam, hogy már az i.e. IV. században, Démétriosz Poliorkétészt is foglalkoztatta a gondolat, hogy a Peloponniszoszt a görög szárazfölddel összekapcsoló keskeny földnyelven, az Isztmoszon, csatornát építsenek az Égei- és a Jón-tenger között. Folytatás »

A Diolkosz

És legalább ennyire fontosnak tartottam volna megnézni a csatorna másik végében, a Poszidóniánál feltárt Diolkószt. Ez egy körülbelül 10 m széles kövezett út, melyen egykor, bizonyos kerekes szerkezetre helyezve, átvontatták a hajókat.

Még emlékeztem a derűs történelemórára, mikor szeretett tanárunk felrajzolta a táblára a térképet és a két tenger közt a kerekeken – vagy, szerinte, farönkökön – tovagördülő hajót. Folytatás »

A modern peripterosz

Végre kinyílt a busz ajtaja. Leszálláskor ismét egymás hegyén-hátán tolakodott előre a tömeg. Jó, hogy a helyem legelöl volt, így mindig az utolsók közt hagytam el a buszt, hallgatólagos szövetségre lépve néhány tartózkodóbb társammal, hogy mi, azért is, udvariasok maradunk! Folytatás »

Vásárlás

És körbe-körbe a sok bárpult, cukrászda, emléktárgy-bolt, össze-vissza. Kivéve a három széles lépcső szakaszát, melyen metrófeljárathoz hasonló iramban özönlött be a tömeg a szellős helyiségbe, s aki tehette sietve helyet foglalt a hosszú asztalok melletti háttámla nélküli padokon. Folytatás »

Korinthoszi uzsonnaszünet

A csésze kávémmal az északi teraszra tartottam, az árnyékba. A legszélső asztalnál, háttal az épületnek, a tájat figyeltem. Viszonylag sík terület, a közelben a forgalmas út, mögötte alig tudtam kivenni mi az, amit a szürkeségben látok, távoli hegyvonulat, tenger vagy felhő. Azt hiszem egyszerűen csak az út felett gomolygó por volt az, amit láttam.

Nem is sejtettem, hogy alig néhány száz méterre vagyok a Korinthoszi-csatorna felett átívelő hídtól, melynek forgalma hozzám hallatszott, de én egyszerű országútnak véltem. Folytatás »

Korinthosz történelme

Korinthosz az archaikus kor egyik legfejlettebb városa volt. Fontos kereskedelmi és ipari központ. Nagy keresletnek örvendtek fazekasai és fémművesei munkái. Korukban a keleti hatásokat tükröző, protokorinthoszi vázák a kerámiaipar csúcsteljesítményeinek számítottak.

Korinthosz egyike volt a legelső gyarmatosító poliszoknak. Kerkira, vagyis Korfu szigetét korinthoszi telepesek alapították, i.e. VII. sz. második felében, miként a szicíliai Szürakuszait és a Chalkidiké-félszigeten levő Poteidaiát is. Folytatás »

A korinthoszi luxus gyökerei

Az i.e. IV. sz. háborús éveiben meggyöngült görög poliszok nem tudtak szembeszállni a közben katonailag erőssé vált Makedóniával. A chairóneiai vereség után, i.e. 338-ban, II. Philipposz Korinthoszba hívta össze a „városállamok kongresszusát”, mely kimondta a görög városállamok szövetsége megalakítását. Székhelye Korinthosz lett. Folytatás »