A krétai kultúra fejlődéstörténete

Kréta szigetén a XIX. sz. végén egy gazdag iraklioni kereskedő, Minósz Kalokeinosz, kezdett először ásatásokba Knósszoszban. A műkedvelő régész által feltárt kis és nagy agyagedények, a különféle korsók – ezekről csak később derült ki, hogy a nagy palota raktárhelyiségeiből származnak –  komolyan felkeltették a szakemberek érdeklődését Kréta szigete iránt.

A módszeres és tudományos ásatások Sir Arthur Evans régész nevéhez fűződnek, aki 1900-tól negyven éven át minden erejét és teljes vagyonát a Knósszoszi palota feltárására, a leletek konzerválására és az eredmények publikálására áldozta.

Kréta egykori nagyságáról és kultúrájáról csak a görögök által ismert Minósz királyról szóló mondakör őrzött némi információt. Írott történelem és írásos dokumentum híján csupán a gazdag régészeti leletek nyújthatnak támpontot a kutatóknak a krétai társadalom fejlődésének és történelmének a rekonstruálásához.

Egyedül a múlt században feltárt, a lineáris B írásos leletek megfejtése jelentett némi pontos adatot, de azok is csupán a mükénéi kor gazdasági jellegű feljegyzései.

Mindaz, amit ma a krétai kultúra emlékeiből megtekinthetünk, jobbára Evans kitartó kutatásainak köszönhető, de az angol kutatóval párhuzamosan, illetve épp Evans kutatásai nyomán, egész sor kiváló francia, angol, német, olaszországi  és görög kutató is gazdagította a bronzkori Kréta kultúrájára vonatkozó régészeti és történelmi adatokat, valamint hozzájárult a néprajzi és nyelvészeti problémák megoldásához.

A krétai kultúra fejlődésének történetét Evans periodikus rendszerbe foglalta, mely napjainkban is hasznos útmutató. A különböző korszakok határának megállapításához Evans elsősorban a palotaépítések egymást követő szakaszait vette alapul.

Persze, ez nem lehet abszolút kronológia, de a Krétán feltárt mezopotámiai és egyiptomi tárgyak, az egyiptomi királysírokban talált krétai eredetű edények és használati tárgyak, valamint a krétaiakra vonatkozó egyiptomi feljegyzések is segítenek, hisz a későbbi kutatások eredményeként az egyiptomi Közép- és Újbirodalom történetének a főbb mozzanatai viszonylag már pontos időhöz köthetők.

A Evans-féle kronológiai táblázatot, mely az i.e. 6 évezredtől kezdve foglalta rendszerbe a krétai kultúra fejlődéstörténetét, a modern kor szakértői is átvettek, kiegészítve s némileg helyesbítve is a legfrissebb kutatások eredményei alapján:

5500 – 2600 Neolitikum

2700 –          Paloták előtti kor vagy kora minószi kor, 2600 – 2000 között

2000 – 1700 Régi paloták kora, vagy a közép minószi kor, 2000 -1580 között

1700 – 1400 Új paloták kora

1400 – 1100 Paloták utáni kor, vagy késő minószi kor, 1520 -1200 között

1100 – 1000 Szubminószi kor