Közép minószi kor

A krétai Régi paloták kora vagy a közép minószi kor, a 2000-től 1700-ig, pontosabban 1580-ig terjedő időszakot foglalja magába.
I.e. 2000 körül, körülbelül azonos időpontban Kréta három különböző pontján, ahol már előzőleg is nagy települések alakultak ki, nagy paloták épültek. 

A Knosszószban, Phaisztoszban és Malliában épült paloták arra utalnak, hogy Krétán az előkelőségek vették át a gazdasági és politikai hatalmat, s hogy a hatalmas építkezések nagyszabású munkálatokat igényeltek, melyet a rabszolgák tömegére bíztak. 

A kézműipar és a művészet terén elért eredmények viszont azt tükrözik, hogy fontos szerep jutott a szabad munkaerőnek, valamint a kereskedelem nagyarányú fejlődésének is.

A tudósok szerint ugyancsak az ásatások eredményei utalnak arra, hogy a gazdasági életben beállt változások békés úton következtek be, hisz a paloták vagy települések körül sehol sem bukkantak erődítmények nyomaira. 

S mivel a feltárt gazdag figurális leleteken sehol sem találtak harcosok vagy harci jelenetek ábrázolására, a kutatók feltételezik, hogy a krétaiak nem is féltek külső ellenségektől.

Az ásatások eredményei arra utalnak, hogy még a tengerparti településeiket is teljesen védtelenül hagyták. Igaz, számottevő tengeri flottával rendelkeztek.

A régi paloták kora a termelés és a kereskedelem fellendülésének hosszú, békés időszaka volt, ugyanakkor  a művészetek virágkora is. Ez volt a fazekaskorong elterjedésének és a kerámia égetési technikájának a tökéletesítési kora.

– Kamarész-stílű kerámia. A régi paloták korából származnak az Ida-hegyen, a Kamarész-barlangban feltárt kultikus célokra használt edények, amikről a kor edénykészítése a Kamarész stílus nevet nyerte. 

A Kamarész stílusra a formák változatossága, a vázák, tálak, korsók sokfélesége jellemző. Ekkoriban, a Régi paloták korában,  jelennek meg az un. tojáshéjedények s az ugyanilyen csészék, s ekkor honosodik meg a fekete alapon világos színű, ötletes díszítések végtelen változatossága.

Ezek a minták a természetből, a növény- és állatvilágból ihletődnek. Stilizált formái pálmaleveleket, tengeri kagylóra emlékeztető csigavonalakat ábrázolnak, melyek alkalmazkodnak az edények, a különböző korsók, tálak formájához. 

A Kamarész stílus gazdagságát igazolja az is, hogy az eddig feltárt nagyszámú Kamarész stílű edények között nincs két azonos formájú vagy díszítésű edény.

– A pecsétlőkövek. Krétán a pecsétlőkövek a Paloták előtti korban kezdtek meghonosodni, legalább is ebből az időből már nagy mennyiségben kerültek elő nem csak a pecsétlőkövek, de a lenyomataik is.

Malliában például feltártak egy pecsétkészítő műhelyt is, mely a szakavatottaknak beszédes bizonyítékul szolgált arra, hogy akkoriban Krétán az állami bürokrácia és hivatalnokrendszer már igen magas fejlettségi fokon állt.

Ezek a pecsétek, melyeket valószínűleg az edények s az épületek lezárására vagy valami tárgy hivatalos megjelölésére használtak és a különböző tisztségviselők rangját jelezték, egyfajta hatalmi jelvényként hathatott. 

A hegyi kristályból, ametisztből, achátból vagy más féldrágakőből készült szabályos alakú pecsétek geometrikus vagy stilizált formákat ábrázolnak, melyeken nem csak állatok, de olykor teljes jelenetek, kis kompozíciók láthatók. 

S mivel ezeknek a pecsétlőköveknek, illetve a rájuk vésett jeleknek csodás erőt tulajdonítottak, azt a nyakba akasztva vagy a csuklóra kötve viselték, afféle amulettként.

– A fémművesség is jelentős fejlősen ment át a Régi paloták korában.

Egyik legszebb lelet az alig 5 cm-es arany ékszer, amit az iraklioni Régészeti Múzeumban láthatunk. Ez két egymással szemben álló darazsat ábrázol, amint közösen igyekeznek elhelyezni egy csepp mézet a lép sejtjébe. A precízen kidolgozott részletek s főleg a kompozíció ötletessége meg a kifinomult egyszerűség a kor fejlett ízléséről tanúskodik.   

– A kisplasztika. Kréta szigetén a Paloták előtti kor szobrászatát a kisplasztika képviseli. 

A már említett márványidolokkal együtt, ebből az időszakból száraznak a sírokból valamint a feltehetően szentélyként használt építményekből előkerült istenséget ábrázoló bronzszobrocskák és a kis agyagszobrocskák, melyek kultikus célokat szolgáló állatokat ábrázolnak.

Ezek az alakok elnagyolt, vázlatos formában ábrázolják a kívánt alakot, de felismerhető rajtuk a pillanat megörökítésére való törekvés, mely a későbbiekben a krétai művészet egyik legjellemzőbb sajátossága.

Nem zárhatjuk a kozép minószi kort anélkül, hogy nem említenénk meg a krétaiak kapcsoltait a környező területekkel.

Az antik szerzők szólnak az un. minószi tengeri hatalomról, azaz a thalasszokratiáról, mely alapját bizonyára a Régi paloták korában rakták le. Mindez a feltárt leletek alapján feltételezhető, a közeli Küthérán és Méloszon, a peloponisszoszi Argosz közelében, valamint a szíriai Bübloszon, Ciprus szigetén és Egyiptomban ugyanis ebből a korszakból származó, jellegzetes krétai edények kerültek elő.

I.e. 1700 körül azonban hirtelen bekövetkezett természeti katasztrófa szakította meg ezt az évszázadokon át töretlen fejlődést mutató civilizációt. Kréta egész területén a paloták romba dőltek, leégtek. 

A pusztulás azonban nem volt végleges. Minden fennmaradt jel szerint a lakosság túlélte a katasztrófát s a romba dőlt paloták helyén rövid idő alatt újakat emeltek, mely az Új paloták korába vezet.