Kréta – éghajlat és gazdaság

Kréta sziget éghajlata változatos. Az északi partok mentén az éghajlat mediterrán jellegű, könnyű, esős telekkel és hosszan tartó, forró nyarakkal. A tikkasztó forróságot azonban errefelé enyhíti az északi szél.

Kréta-sziget hegyvidékén a tengerszint feletti magaság határozza meg az időjárás jellegét. Télen a magas csúcsokat hó borítja, a nyarak szárazok, de a magassági levegő hűvös és friss marad.

A déli területek éghajlata viszont sivatagi jellegű, évi alig 200 mm csapadékkal. Itt áprilistól októberig csepp eső sem esik. Krétának nincs is olyan vize, melyet folyónak lehetne nevezni. 

A szakértők állitják, hogy az i.e. 2. évezredben Krétán sokkal bőségesebb volt a csapadék, sőt, egyes kutatók szerint, a szigetet keresztül-kasul hajózható folyók szelték át, a hegyeket pedig sűrű erdők borították.

Korunkra, miként a többi görög szigeten, az erdőket Krétán is kipusztították, a hegyek jobbára kopárak. Sziklás meredélyű hegytetőit legfeljebb tüskés, áthatolhatatlan bozót borítja, azt is felperzseli nyaranta a forró napsugár. 

A modern kor nagyszabású erdősítésekkel igyekszik javítani a helyzeten. A hegyvidéken évtizedek óta folyamatos az erdősítés, a síkságok és völgyek megművelése pedig már a második világháború után intenzívebbé vált.

A krétai állattenyésztés főleg a juh- és kecsketartásra hagyatkozik. Ezek teje az alapanyaga a híres krétai sajtoknak. Kréta ipari tevékenysége is jobbára csak a mezőgazdasági termékek helyszíni feldolgozására rendezkedett be, de létezik némi ásványbányászat is.