Kréta – földrajzi fekvése

Kréta Görögország legnagyobb szigete s egyben a Peloponniszoszt Kis-Ázsiával összefűző szigetsor legimpozánsabb láncszeme.

Megaloniszosz, azaz Nagy-szigetként becézik a görögök. Kréta annak a szigetkoszorúnak a része, melynek íve nemcsak az Égei- és Földközi-tenger közt von határvonalat, de válaszvonal is két világrész, Európa és Afrika között.

Kréta szigete 8390 négyzetkilométer területű. Kelettől nyugatig 260 km hosszú, szélessége, északtól dél  felé 14 és 60 km között váltakozik.

Kréta szigete hegyes vidék. Felszínét egymást követő három hegyvonulat határozza meg. Nyugaton a Lefka Ori, a Fehér Hegyek, a középső részen a Psziloritisz, a legendás Ida-hegy a 2456 m magas csúcsával, mely a sziget legmagasabb pontja, keleten pedig a Ditki vagy Laszithiotiko mészkő hegyvonulata, mely elválasztja az északi és déli partvidéket.

Az erősen erodált magaslatokon több, viszonylag nagy kiterjedésű fennsík alakult ki, mint a Laszithi és Omalosz, a hegyek között pedig részben az erózió hatására, részben a földmozgások miatt, kisebb-nagyobb síkságok képződtek.

Ezek közül a legnagyobb Kréta-sziget közepén, a déli part mentén elterülő Messzara-síkság, mely gazdaságilag is a legjelentősebb terület. A krétai hegyek lankás északi lejtői és völgyei szintén alkalmasak a művelésre, délen azonban meredek sziklafalak képezik a partot.

Kréta szigetén kikötésre is az északi, jobbára erősen tagolt partvidék alkalmas, hisz délen csak a Messzarai-öbölnél törik meg a meglehetősen kompakt partszakasz.