Krétai turizmus

Kréta szigetén fejlett a turizmus. Kréta-sziget mind hajón, mind repülőgépen könnyen és gyorsan elérhető. Repülővel egy órányi, hajóval pedig alig tízszer hosszabb ideig, kb. 12 órát tart az út.

Athénból naponta több repülőjárat indul az ellenikoni reptérről, továbbá személy és komphajó, ferry-boat, a pireuszi kikötőből Iraklion és Chania, Kréta két nagy városa felé.

A Görögországba utazó turista nem hagyhat ki legalább néhány napnyi krétai utat a programjából.

De még aki nagyon siet vagy más okból nem juthat el hosszabb ideig Kréta szigetére, annak is érdemes legalább egy napot kirándulnia, mégpedig úgy, hogy a hajón, útban Pireuszból Iraklionba, átalussza az éjszakát s a kora reggeli órákban elindulhat megtekinteni a város nevezetességeit, majd este ismét hajóra szállva, a következő reggel máris Pireusznál ér partot.

Kréta szigeten elsősorban az iraklioni Régészeti Múzeum és a knósszoszi meg phaisztoszi ásatások megtekintése érdemel időt.

Sok utazó véleménye szerint Kréta szigete tavasszal a legszebb, amikor a hegyek ormáról leolvadó hó nyomán a hegyoldalak és völgyek fokozatosan virágba borulnak. De minden évszaknak megvan a maga varázsa.

Krétán általában a tengerparton és a lapályokon vezet a turisták útja, ahol az olajfák, a szőlők, a narancs- és mandarinligetekben gyönyörködhet a látogató. 

A mérsékelt égövi vidéken megterem az alma és a körte valamint az apró, mézédes babán is.

Kréta történelme, kultúrája és sajátos jellemvonásai révén, a sziget akár különálló „ország”-ként is tekinthető.

Kréta Európa legősibb civilizációja, a minószi kultúra tárgyi emlékeinek köszönheti vonzerejét, amiért a világ minden tájáról idesereglenek a turisták és szakemberek, de bőségesen megtalálhatók itt a későbbi korok emlékei is, legfőképpen a velencei uralom nyomai, melyek nem csak a hatalmas erődfalak, bástyák és templomok révén hirdetik egy letűnt kor dicsőségét,  de hatásuk olyan mélyen bevésődött az itt élők szellemi és kulturális életébe és szokásaiba, hogy az könnyen fellelhető a helyi népművészetben, az irodalomban és a sajátosan eleven ikonfestészetben is.

Kréta lakossága. Aki úgy érkezik Krétára, hogy már bejárta Görögországot, azt is észreveszi, hogy a szigetlakók küllemükben is eltérnek a peloponisszoszi vagy északi görögöktől.

Egy régi útikalauz szerint a krétaiak szilaj, büszke emberek, lázadók s könnyen haragra gyúlók, sőt bosszúállók, de ugyanakkor játékosak, vidámak és vendégszeretők, akik hűséges, kitartó barátok is. A férfiak magas, erős termetűek, a nők karcsúk, sudarak, mély tüzű, fekete szeműek. A személyes tapasztalat mellett, leginkább Kazantzakisz Zorbája érzékelteti velünk a krétai ember küllemét, magatartását és mentalitását. Aki a nagyszerű regény filmváltozatát is látta, aligha felejtheti Irene Papas kiváló alakítását, és Anthony Quinn Zorba-alakját.

Kréta történelmi emlékei, természeti szépségei és barátságos lakói olyan vonzerők, mely miatt évente több százezer turista keresi fel a szigetet, s aki egyszer már ott járt, mindig visszavágyik.