Neolitikum és a kora minószi kor

Neolitikum.

Kréta neolitikuma 5500 – 2600 közé tehető. A régészeti leletek alapján a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy az i.e. 6. évezred elejéig lakatlan szigetet Afrika felől érkező honfoglalók népesítették be.

Az első honfoglalók halászattal és vadászattal foglalkoztak és barlangokban, vagy kőből emelt, elszórt településeken éltek. Használati eszközeik csontból, csiszolt kőből készültek, vastag falú agyagedényeik voltak.

Vallási hiedelmeikre a Földközi-tenger medencéjében honos istenanya tiszteletére vonatkozó leletek, a termékenységet és bőséget megtestesítő tárgyak utalnak.

Paloták előtti kor.

Krétán 2700-től kezdődik az un. Paloták előtti kor vagy a kora minószi kor, mely 2000-ig tart.

I.e. 2700 vagy 2600 Krétán megjelent az addig ismeretlen bronz- és fémművesség, mely ugrásszerűen felgyorsította a fejlődést. 

A kutatók egyetértenek abban, hogy ez a krétai kultúránál és civilizációnál jóval fejlettebb Kis-Ázsiából beszivárgó etnikum, a dolichokefál, azaz hosszúfejű hódítóknak köszönhető, akik asszimilálódtak a helyi szigetlakókkal.

Ez az új korszak a neolitikumból a bronzkorba való átmenet időszaka.

Kora minószi kor.

Az  elkövetkező mintegy fél évezredben a hegyek lábánál és a termékeny síkságokon kialakuló falvak gyorsan fejlődnek.

Az ásatások eredményei arra utalnak, hogy az addigi ősközösségi, nemzetségi társadalom, a primitív, barlangban és kezdetleges kunyhókban élő lakosság gyorsan fejlődő, több helyiségre tagolt kőépületekbe költözik.

Ebből az időszakból gondos kivitelű, változatos formájú, elegáns  kerámiatárgyak kerültek elő, az un. Vassziliki stilű kerámiák. Az ebből a korból származó vázákon először találkozunk festett mintákkal. Ezek egyszerű, vízszintes vagy függőleges vonalhálózat szerint díszített edények.

Ekkor már a rezet s valamivel később a bronzot is egyre gyakrabban felhasználják a fegyverek és szerszámok készítésére. A fémművesség magas fokáról arany- és ezüstékszerek vallanak, de találtak helyi kövekből és féldrágakövekből készült pecsétlőköveket és nyakékeket is.

A feltárt tárgyak tanúsága szerint, a kora minószi korban Kréta szoros gazdasági és kulturális kapcsolatban volt az akkor már jóval fejlettebb Egyiptommal, mely ekkoriban állt az Óbirodalom delelőjén, de jelentős hatással volt fejlődésére a Közel-Kelet, valamint  a kükládikus kultúra valamint az Égei-tenger világának más területei is.

A leletekből a kutatók arra következtetnek, hogy a fémeket Egyiptomból, az Arábiai-félszigetről valamint Ciprusról szállították Krétára, a pecsétek használatát pedig szíriai hatásra vezették be. 

A kupolasírokba való temetkezést az észak-afrikaiaktól vették át, a kis méretű, ölbe tett karokkal ábrázolt márvány női idolok azonban kükládikus vonásokat tükröznek.

A paloták előtti vagy kora minószi  kor, a régészeti leletek szerint, a békés fejlődés és a gazdasági gyarapodás jegyében záródott, mely Kréta fejlődésének első virágkorához, a
régi paloták kora beköszöntéséhez vezetett.