Hová lett a változatos növényzet?
A Spártából Misztra felé vezető néhány kilométernyi út mentén zöldellő változatos növényzet, a narancsligetek, a platánok, ciprusok, olajfák és szederfák látványa gyógyírként hatott a közeli város keltette vérengző harcokba tévedt gondolataimra.
A frank várkastély
És fenn, a hegyvonulatból kiváló csúcson ott állt a bevehetetlen, bástyákkal és tornyokkal körülvett frank várkastély – a frank domináció nyoma Görögországban. A hegy oldalán pedig a bizánci korban épült Misztra városa bontakozott ki a dús növényzet közül.
A bizánci szellemi virágkora
1348-ban Misztra a katonai helyhatóság székhelyeként, önálló tartományi fővárosi rangot nyert, ahol szokássá vált, hogy a császár egyik fiát vagy öccsét nevezzék ki deszpotává.
Az első bizánci deszpota Manuel Cantacuzino, VI. János császár fia volt.
A halott bizánci város
Misztra ragyogása és nagysága odaveszett, de miután a művészek és filozófusok elmenekültek, a mesteremberek, különösen a selyemfonók helyben maradtak és mikor 1687-ben megjelent Morosini a velencei zsoldosaival, még a 42.000 lakosú, biztos gazdasági alapokon álló Misztra városára talált, ahol a selyemfonás volt a legjelentősebb foglalkozás.
Olümpia és Misztra ellentéte
Mikor az autóbusz megállt Misztra határán és sorra kiszálltunk, ismét az Olimpiában érzett emóció kerített hatalmába. És mégis… valami más is vegyült lelkesedésembe.
Ha Olümpia viszonylag sík területen elnyúló hatalmas rommezőjén a kijelölt határok ellenére is szabadnak éreztem magam, itt a hegyoldalba simuló Misztra komor romjai alatt, bár a bejárat közelében egy antik márványszarkofágból átalakított kút [...]