A Pantanassza zárda

Misztra valamennyi temploma közül a Pantanassza erődítményszerű zárdaépülete a leghatásosabb. A templom szemmel láthatóan nyugati befolyású díszítése mellett, jó benyomást kelt a szintén nyugatias ihletésű oszlopcsarnok.
A Pantanassza templom szűk belső udvarra értünk. A bejárat közelében szerény kőmedence, felette egyszerű rézből öntött modern vízcsap, mellette, a kőre borítva, jókora bögre, ami szavak nélkül is ivásra invitálja a szomjas zarándokot.

Néhány lépés után feltűnt, hogy a Pantanassza templom környékén mennyire tiszta minden. A kis udvarban mintha még a Görögország-szerte folyton pergő finom porrá kopott homokszemeket is összeseperték volna. A Pantanassza templom udvarán hamarosan fel is tűnt egy soványka, kissé görnyedt hátú idős apáca, seprűvel a kezében, de csak a vízcsaphoz ment, inni.

A Pantanassza templom szűk udvarát egy meglehetősen fiatal, még alig terpeszkedő szőlőtő fiatal indái árnyékolták be. Baloldalt különböző formájú ajtók sorakoztak, amik, ha jól tájékozódtam, a szakadékra néző cellákba nyílhattak. Lentről a Pantanassza templom
ezen erődszerű fala látszik a legjobban.

Belülről viszont a ciprusok és színes leánderbokrok még szebbé teszik a Pantanassza templom udvarát. A keskeny kis udvaron, a cellák ajtajai között, szintén virágzó leánderek, muskátlik s más illatos, tán fűszernövények. Jobbról pedig maga a Pantanassza templom. És mindenütt csend. Napfény, virág, és az áldásos, megnyugtató csend.