A frank várkastély

És fenn, a hegyvonulatból kiváló csúcson ott állt a bevehetetlen, bástyákkal és tornyokkal körülvett frank várkastély – a frank domináció nyoma Görögországban. A hegy oldalán pedig a bizánci korban épült Misztra városa bontakozott ki a dús növényzet közül.
A kereszteslovagok 1204-ben foglalták el Konstantinápolyt és hatalmukat fokozatosan szétterjesztették Peloponniszosz területén, kis államokat alakítva.

1249-ben II. Guillaume de Villehardouin, az achájok frank hercege, a velenceiek segítségével kiterjesztette hatalmát Lakedaimónra is és betört az Evrótasz völgyébe. Az akkorra már kis faluvá zsugorodott Spárta közelében, a Teajghetosz-hegytől mély szakadékkal elválasztott magányos sziklát vélte a legmegfelelőbb helynek egy bevehetetlen vár építésére. A helyet a helybéliek  Mizithra néven ismertek.

A páncélos lovagok kihasználták a harc lehetőségét, a sziklát megszerezték, de saját hangsúlyozásukkal, Misztra néven ismerték.

Tíz évvel később a frank várkastély ura, Guillaume de Villehardouin fogságba esett, az ottjártamkor Jugoszláviához tartozó Pelaginiában. A francia lovag kiszabadítása cseréjében kénytelen volt lemondani a frank várkastélyról.

Misztra, az addig frank várkastély tehát a peloponniszoszi bizánci hatalom kezére került s épp a központjává lett. Az elkövetkező bizonytalan idők során, aki nem érezte magát biztonságban Spárta városában, ide menekült a frank várkastély közelébe, lassanként kialakítva Misztra városát. Még a frankok is megjelentek.

De a papok és szerzetesek szintén nagy számban érkeztek ide, az egykor frank várkastély közelébe. Misztra területén fokozatosan házakat, kolostorokat, palotákat építettek, melyeket fallal vettek körül.