Ciprusillat

A fák kellemes árnyékot vetettek az ösvényre. De Misztrában az árnyék is más volt, mint otthon. A ritkás lombú fák zizegtek az enyhe szélben, mozgó aranyfoltokat szórva elénk, mintha sekély vízben lépkednénk. Egy kőpárkánynál végül megálltunk, hogy kifújjuk magunkat.
– Érzed ezt az illatot?

– Én már nem érzek semmit, fáradt vagyok – horkant fel útitársnőm, végleg megfosztva az örömtől, hogy Görögország legszebb növényzetű domboldalában kedvemre gyönyörködjem. – De igen… mégis érzem már… nagyon kellemes illat… Mi ez?
– Sajnos, nem tudom… a szeder fa, a narancs, a füge… s mind e mellé a különféle fenyők… a ciprus, a pínea… vagy tán mégis a füge… kellemes, bódító, mégsem feltűnő… Nagyon finom illat… és valahonnan már ismerem…

– Jó lenne magunkkal vinni, igaz – nevetett fel Márta, s hirtelen, mintha kicserélték volna, felélénkült. – Gyere, ettől az illattól elmúlt a haragom! Ha már itt vagyok, élvezzem is!
De én nem szívesen hagytam el a helyet, hisz alig tudtam kivonni magam a különös illat bűvöletéről. Nem tudom mi volt benne a meghatározó, de valami serkentőn hatott. Néhány közeli cserje levelét sorra szétdörzsöltem a kézfejemen. Külön-külön mindnek más-más szaga volt, de keveredési arányuk egészen különleges atmoszférát keltett. Nálunk legfeljebb a hársfaillat vonz minden koranyáron a szabadba, de ha Misztra bukolikus vidékén élnék…

– Min mélázol? Még mindig az illaton töröd a fejed?

– Már tudom miért ismerős… ez a ciprus illata, édesanyám használta ezt a parfümöt. De nézd, milyen jól kivehető innen Misztra hármas tagolódása… Az alsóváros egykor falakkal volt elhatárolva. Látod? Itt, a ciprusok közt álltak Misztra nagy templomai, a kolostorok és a polgárok házai. Fölöttünk a felsőváros, melynek innen jobbára csak a falát láthatjuk, de mögötte ott van a despota palotája. Misztrában az volt a főurak negyede. És mindenütt ciprus, füge… Ott fenn a csúcson pedig a frank kasztró bástyái és tornyai. Felmegyünk addig?

– Én ugyan nem! Nekem ez is elég. Gyere, nézzünk be ebbe a templomba, ha már itt vagyunk!