Bizánci művészet a Peloponniszoszon

– …de nem fáraszt ez a kaptató? Ha akarod, pihenhetünk.

– Csak menjünk!

– Hát, ha még bírod szusszal, Misztra bizánci felsővárosában érdemes lenne bejárnunk a despota palotája udvarát. A díszudvar bizonyára csupa fű és a bizánci palota két szárnya romokban áll, de arányaiból elképzelhetjük, milyen lehetett egy főúri palota. Aztán, ha feljutunk a szépen restaurált bizánci Ajia Szofia-templomig, oszlopcsarnokáról még gyönyörűbb kilátást nyerünk. Ez már 500 m magasan lesz és ott akár vissza is fordulhatunk, mert onnan fárasztó, meredek út vezet a frank Guillaume de Villeharduin által 1249-ben épült erős várkastélyba. Oriokastro, itt így nevezik. Fontos szerepet játszott a Bizánci Birodalom utolsó századaiban, míg 1460-ban török kézre került. A bizánci templomokat azért is érdemes megnéznünk, mert már majdnem valamennyit restaurálták. A hibás bizánci freskókat is kiegészítették, így könnyen elképzelhetjük, milyenek is voltak ezek az építmények, melyek nem csak Misztra fejlődésében játszottak nagy szerepet, de hozzájárultak Peloponniszosz bizánci művészete fejlődéséhez.
Jó ideig szó nélkül haladtunk egymás mellett. Amint felnéztünk a domboldalra, a Pantanassza erődítményszerű zárdaépülete felett kivált az oszlopokkal csipkézett harangtorony. A nyugati művészetből ihletődött bizánci Pantanassza zárda templom hármas oszlopcsarnoka szép kilátást ígért. A magasba szökkenő sötétzöld ciprusok közül kisebb nagyobb piros cserepes kupolák domborodtak ki, az alant húzódó jól megmunkált spártai síkság ellenpontjaként.