Mükéné

A Mükenai oroszlánkapu

A Mükenai Akropolisz természetes sziklára épült. A két bástya közé épült oroszlánkapu láttán, amit mindössze három hatalmas méretű kőtömbből alakítottak ki, az ember szinte hinni akarná, hogy ezt valóban küklopszok építették.

Az oroszlánkapu magassága 3,2 m és majdnem ilyen széles is. A keresztgerendául szolgáló kő pedig 4,5 m hosszú, 2 m széles és 1 m magas. Számítások szerint, a kövek darabonként meghaladják a 20 tonna súlyt.

A kapugerenda felett áll a híres háromszögben kialakított dombormű, mely két oroszlánt ábrázol és melyről ay orosyl’nkapu nevet kapta.

Az i.e. XIII. században épült, vésővel és fűrésszel megmunkált oroszlánkapu, Európa egyik legősibb nagyszobrászati alkotása. Folytatás »

A görög mitológia legsötétebb lapjai

Az agresszió mindig elborzasztott, úgyhogy nem is próbáltam felidézni magamban a mitológiából ismert sok kegyetlenséget, most mégis feljegyzek néhány részletet, mely sejtteti a borzalom és rettenet képét:

Atreusz feldarabolta fivére gyermekeit és miután üstben megfőzte, lakomán kínálta fel  apjuknak, Thüesztésznek. Ez utóbbi pedig a saját lányával, aki Atreusz felesége volt, gyermeket nemzett, aki később megölte Atreuszt, holott az a saját fiának tekintette… Folytatás »

Trója / Agamemnón és Meneláosz

Meneláosz felesége a szép Heléna, akit elcsábít Parisz, a trójai királyfi és magával viszi hazájába, Trójába.

A vendégjog ilyen súlyos megsértése miatt az egész görög világ bosszút esküszik és a legjelesebb hadvezér, Agamemnón, Mükéné királya vezetésével a görög flotta Trója ellen indul. Folytatás »

Az eukaliptusz

Mielőtt elértünk volna a kis Mikini helység közelében álló Mükénai maradványaihoz, az ügyeletes idegenvezető megváltoztatta a programot – Mükénai egyéni megtekintése, szabad foglalkozás.

Vagyis, mehet ki merre lát! De mikor a vidék néhány szavas bemutatása után felhivta a figyelmünket a távolban látható eukaliptusz fára, rögtön megbocsátottam közönyét

Szerinte több példényeukaliptusz is élt erre, de sorra kipusztultak. Mikor ott jártam, már csak az az egy eukaliptusz fa létezett.

Azt is mondta valaki, hogy az eukaliptusz  fa Kis-Ázsiából származik, de azt már nem tudta ki is hozta onnan, kinek és miért?

Érdekes lenne felröppentenem a hirt, hogy az eukaliptusz fét maga Parizs hozta szép Helénának, egyenest Trójából – biztos elterjedne, mert mi, emeberek, szivesen fabulálunk.

Annyi kegyetlen mitológiai história után miért ne kaphatna életre ily könnyed epizód is?

De a gförög mondavilág kapcsán én még nem hallottam az eukaliptusz fáról. És addig nem is láttam élő eukaliptuszt.

Épp ezért, nem is tudtam azonositani azt az egyetlen eukaliptusz fát a vidék más, számomra addig még szintén ismeretlen fái közt. Mintha maga a fantáziám vont volna ködöt  közém és az elém táruló hegyek kopár szikláin  ritkásan növő fák közé.

A busz hirtelen lefékezett. A régészeti terület melletti kis dombon kiképzett parkolóban szálltunk ki.

Mikor megfordultam, alig száz méternyi távolságra ott állt előttem a már az elemi iskolai történelemkönyvből, és számtalan reklámfotórólmismert Oroszlánkapu – megérkeztünk Mükenaiba.

Mükénai – régészeti adatok

A környező zord vidék hat-hétszáz méter magas hegyei megközelithetetlen csúcsokból állnak, melyekre aligha lehetne épitkezni. De középen, a mintegy 270 m maga kerek fennsikon,  mesteri hozzáértéssel épült védfal támaszkodik a sziklákra, az egész Mükénai fellegvárat körbezárva.  

A régészeti adatoknak tanúságának megfelelően, Mükéné és környéke már a korai bronzkorban, i.e. 2500-2300 körül benépesült. Amint Mükénai vára magasából körülnéztem, nyilvánvaló volt, hogy a hely földrajzi fekvése döntő szerepet játszhatott ebben. Folytatás »

A Mükenai fellegvár küszöbén

Közben elértem a küklopikus várfal észak-nyugati sarkán nyíló Oroszlánkapuhoz, Mükenai legjellegzetesebb épitményéhez.

Íme, a híres kapu, mely elé az álnok Klütaimnesztra kiterítette a trójai háborúból győztesen visszatérő Agamemnón tiszteletére a vörös szőnyeget! – Ez lenne a napjainkig fennmaradt tiszteletadás jelének az eredete?  – Nos, Mükénaiban az a szőnyeg a közelgő tragédiát, az acháj vezér halálát jelezte elő a színével. Folytatás »

Mükénai és Olümpia ellentéte

Mükénaiban nagyon érdekes tapasztalatot éltem át.
Olümpia romjai közt, bár a fenséges látvány mellett nagyon kicsinynek éreztem magam, a hatalmas rommező minden szöglete fölemelő hatással volt rám.

Az Olümpia-i Zeusz templom egyetlen oszlopának alapzata is szinte meghaladta a fejmagasságom, a tágas Olümpia-i szent liget harmóniája mégis szabadságérzetet keltett bennem, Mükénai-ban pedig, bár a kőtömbök  hatalmas mérete akár ember feletti erő beavatkozását is sugallhatta, minden kicsinek tűnt, végesnek. Folytatás »

Kollektív képzelet

Budapesten vettem az első magyar nyelvű, Mükenai vonatkozású könyvemet. És már akkor, ott Budapesten, elképzeltem, vajon hogyan éltek Mükenaiban az emberek?

Miként tudtak meghúzódni Mükénai akropolisza kis területen, összezsúfolódva? És mégis… vagy, ismét, épp ezért… milyen gyönyörű bútoraik voltak! Milyen szép használati eszközeik!

És a Budapesten vett könyv szerint,  milyen pompások lehettek a palotáik! Folytatás »

Kulturális turizmus

Ahogy Mükénaiban átjutottam  az Oroszlánkapuban fényképezgető kulturális turizmusnak hódolók csoportján, újabb ember-torlaszok következtek.

A körkörös ásatási terület keskeny útjain nyüzsögtek a kíváncsiskodók. Pontosabban, álldogáltak, mint a kulturális turizmus megannyi papja. Folytatás »

Mükéné és Trója – történelem

Elnézve a romjaiban is bevehetetlennek tűnő Mükénai fellegvár fekvését, a megmaradt falak állását, kétségtelennek tűnt, hogy a kései bronzkor két földközi-tengeri riválisa, Trója és Mükéné nem csak a szép Heléna bájaiért kelt harcba.

Mikor i.e. 1200 körül Mükénai királya, Agamemnón – a „népek pásztora” miként a nagy költő mondja – hadba indult a szövetséges achájokkal, hogy legyőzze Tróját, kétségtelen, hogy gazdasági okok is sarkallták. Folytatás »