Feketekupolás kincsesház, Mükéné

Az Atreusz kincsesháza kapunyílásán beáradó gyér szürkeségen kívül csak a néhány turista öngyújtójának a fénye világította meg a fekete kupolát, a hatalmas üres terem mégsem hatott nyomasztón.

Fekete, mert a helyi fáma szerint Atreusz kincsesháza kupolája köveit bekormozta a fáklyák füstje. A kincsesházat ugyanis bizonyára már az ókorban kifosztották – legalábbis, hogy Pauszaniász említést tesz Atreusz sírkamrájáról arra vall, hogy már akkor tudtak róla.

Ám Atreusz kincsesháza üres kupolája aztán jó menedéket nyújtott: a középkorban meg a törökök idején a pásztoroknak, a nyájukkal együtt itt, a kincsesház kupolája alatt húzódtak meg a kedvezőtlen időjárás esetén. Akkoriban a kapuzat feletti háromszögön keresztül jutottak be a kincsesház  kupolája földdel és törmelékkel eltöltődött termébe.

Ezzel együtt, gondolom, nem csak a pásztorok tüze, hanem az egykori áldozati illatos füstölők nyomát is őrzik Atreusz kincsesháza fekete kupolája kormos kövei.
Az ősi nekropoliszban Atreusz kincsesháza és néhány nagyobb tholoszon kívül mintegy 100 sírra találtak, de léteznek közös sírok is, melyeket a domboldalba vágtak.

Az egyiket a helyi mítosz Oresztész sírjaként emleget, holott jóval korábbi Atreusz sírjánál. (Oresztész Agamemnón és Klütaimnesztre fia, aki megbosszulja apja halálát.)
De eddig még mindig találkoztam kimondottan lokális vonatkozású adatokkal, melyek valamely epizód helyének vallják saját lakóhelyüket, az egész görög földre kiterjesztve így a mítoszok színterét.

Sajnos, vannak akik másképp viszonyulnak az ősök emlékéhez, miként a többi kincseházat, ezt a sírt is kifosztották, még az ókorban.