A mükénéi civilizáció – királysírok

Alig néhány méternyire a kaputól különös, mintegy 28 m átmérőjű építmény válik ki – a mükénéi civilizáció első feltárt nyomai. Közepén sírgödrök tátongnak – az un. királysírok – melyeket az előttem haladók is megcsodáltak.

A kör alakú teret egy-másfél m magas kőlemezekből álló kettős építménysor veszi körül – a mükénéi civilizáció érdekessége. Az egymástól 1,35 m távolságra álló két kőlap közét eredetileg kövekkel töltötték fel és kőlapokkal borították, melyek részben még napjainkban is állnak.  A királysírok maradványai!

Igen, ez a hely, ahol Schliemann, 1876 decemberében, minden idők egyik legszenzációsabb leletére, a királysírok maradványaira – a mükénéi civilizáció első leleteire – bukkant. Kitartó munkája eredményeként rendkívüli civilizáció nyomait tárta fel, bebizonyítva a kételkedő tudósoknak és a világnak, hogy jóval a klasszikus görögség előtt, már létezett egy önálló civilizáció, amit azóta – legfontosabb városa, Mükéné nyomán – mükénéi civilizációként ismerünk.