Aigiszthosz és Klütaimnésztra mítosza

Magam mögött hagyva a zárt fellegvárt, az út mentén egy tholosz, a „gyilkos és ravasz” Aigiszthosz sírja tűnt fel. A mítosz szerint Aigiszthosz Thüesztész fia, Agamemnón unokatestvére és Klütaimnésztra bűntársa. A  tholosz sírhoz hosszú, folyosós bejárat, a dromosz vezet.

A beomlott tholosz,  a hasonló építmények egy korai példánya, mely i.e. XIV. sz. első felében épülhetett, tehát vagy két évszázaddal előbbi lehet annál a kisebb kupolás, kevésbé jó állapotban levő, szintén beomlott kupolás tholosznál, mely vele szemben található, az országút mellett, alig néhány száz méternyire, és melyet Klütaimnesztra, Tündareósz és Léda lánya, Agamemnón felesége tholosz sírjának tartanak.

Az i.e. XVI-XV. századból származó tholosz építménye királyi család fejének, majd a család többi tagjának is a sírhelye lehetett. Aztán évszázadokra megfeledkeztek róla, mígnem 1876.ban a tholoszt újra kiásták, de szinte semmit sem találtak benne. 
Az előbbi tholosz sír üregére a XIX. század elején bukkantak rá a helybeliek, mikor vízvezetéket építettek.

A helyi fáma arról szól, hogy a naupliai basa törette be a tholosz kupoláját, és olyan sok kincsre talált, hogy öszvérekkel kellett elhordatnia.

Annyi biztos, hogy a Klütaimnésztra-sír már az ókorban is feledésbe merült, hisz az i.e. III. században a tholosz fölé építették a hellenisztikus színház nézőterét.
Az archeológusok adatai tehát cáfolják, de a hagyomány annyira ragaszkodik ahhoz, hogy a két tholosz elnevezését Klütaimnesztra és Aigiszthosz sírjához kapcsolja, hogy már csak az azonosításuk kedvéért is megőrizték a nevüket.

Annyit viszont biztosnak tartanak, hogy az, akit i.e. 1250 körül a „Klütaimnésztra” tholosz sírba temettek, kapcsolatban lehetett Agamemnonnal vagy valamelyik családtagjával.