Atreusz kincsesháza – a bronzkor építészeti emléke

Atreusz kincsesháza, a Panaitsza-domb keleti oldalába vágott, óriási kövekből formált tholosz, minden bizonnyal a bronzkor legnagyszerűbb európai építészeti emlékét képezi.
A szakértők jó ideig úgy vélték, hogy ez a tholosz i.e. 1350 körül épült, újabban viszont mindinkább teret hódít a vélemény, hogy  csak i.e. 1300-1250 táján, tehát mintegy 100 évvel fiatalabb.

Így lehetséges, hogy az antik hagyománynak van igaza, és a monumentális sírban valóban Atreuszt temették el, aki akkoriban uralkodott Mükénében.

A kapu fölötti jellegzetes háromszög alatt Atreusz kincsesháza eredetileg két hatalmas kőtömb volt a tartógerenda. Súlyuk állítólag meghaladja  a 100 tonnát.  Az Atreusz kincsesháza kis folyosónak is  beillő 10 m magas bejárata a hegy gyomrába, egy méhkaptárhoz hasonló kupolás terembe vezet, melyet 33 sor egyre kisebbedő körgyűrű képez, s 13.5 m magasságban kerek kőtömb zár le.

Atreusz kincsesháza padlózata döngölt föld. A terem átmérője 14 m, magassága 13. A maga idején kétoldalt állítólag féloszlop díszítette Atreusz kincsesházát. Jobbra, kis helyiség nyílik a hegy  belseje felé, ahová a holttestet temették.

A szokásnak megfelelően egykor ezt a kupolasírt, Atreusz kincsesházát is befalazták, sőt a hozzá vezető dromoszt is elfedték földdel.