Az eukaliptusz

Mielőtt elértünk volna a kis Mikini helység közelében álló Mükénai maradványaihoz, az ügyeletes idegenvezető megváltoztatta a programot – Mükénai egyéni megtekintése, szabad foglalkozás.

Vagyis, mehet ki merre lát! De mikor a vidék néhány szavas bemutatása után felhivta a figyelmünket a távolban látható eukaliptusz fára, rögtön megbocsátottam közönyét

Szerinte több példényeukaliptusz is élt erre, de sorra kipusztultak. Mikor ott jártam, már csak az az egy eukaliptusz fa létezett.

Azt is mondta valaki, hogy az eukaliptusz  fa Kis-Ázsiából származik, de azt már nem tudta ki is hozta onnan, kinek és miért?

Érdekes lenne felröppentenem a hirt, hogy az eukaliptusz fét maga Parizs hozta szép Helénának, egyenest Trójából – biztos elterjedne, mert mi, emeberek, szivesen fabulálunk.

Annyi kegyetlen mitológiai história után miért ne kaphatna életre ily könnyed epizód is?

De a gförög mondavilág kapcsán én még nem hallottam az eukaliptusz fáról. És addig nem is láttam élő eukaliptuszt.

Épp ezért, nem is tudtam azonositani azt az egyetlen eukaliptusz fát a vidék más, számomra addig még szintén ismeretlen fái közt. Mintha maga a fantáziám vont volna ködöt  közém és az elém táruló hegyek kopár szikláin  ritkásan növő fák közé.

A busz hirtelen lefékezett. A régészeti terület melletti kis dombon kiképzett parkolóban szálltunk ki.

Mikor megfordultam, alig száz méternyi távolságra ott állt előttem a már az elemi iskolai történelemkönyvből, és számtalan reklámfotórólmismert Oroszlánkapu – megérkeztünk Mükenaiba.