A Mükenai oroszlánkapu

A Mükenai Akropolisz természetes sziklára épült. A két bástya közé épült oroszlánkapu láttán, amit mindössze három hatalmas méretű kőtömbből alakítottak ki, az ember szinte hinni akarná, hogy ezt valóban küklopszok építették.

Az oroszlánkapu magassága 3,2 m és majdnem ilyen széles is. A keresztgerendául szolgáló kő pedig 4,5 m hosszú, 2 m széles és 1 m magas. Számítások szerint, a kövek darabonként meghaladják a 20 tonna súlyt.

A kapugerenda felett áll a híres háromszögben kialakított dombormű, mely két oroszlánt ábrázol és melyről ay orosyl’nkapu nevet kapta.

Az i.e. XIII. században épült, vésővel és fűrésszel megmunkált oroszlánkapu, Európa egyik legősibb nagyszobrászati alkotása.

Az oroszlénkapu annyira ismert, hogy nem tartom érdemesnek elismételni mindazt amit könyvtárnyi irodalom sem képes tisztázni. Inkább hozzáadom a magam kételyeit is:

Érdekesnek tartom, hogy a Mükenai fellegvár, miként a közeli régészeti leletek szintén, mind-mind egyszerű kövekből épültek. Sehol sem tűnik fel faragás, díszítés a fennmaradt romokon.

És íme, itt az oroszlénkapu feletti szép és elegánsan egyszerű, szinte modernnek nevezhető knósszoszi típusú oszlop, mellette, egymással szembe fordulva áll a két oroszlán, mellső lábukat az oltáron pihentetve – a kutatók nevezik oltárnak ezt a knósszoszi vagy „krétai típusú szent oszlop”-ot.

Mivel csak kedvtelésből érdeklődöm az archeológia, a vallástörténet s általában az emberi civilizáció fejlődése iránt, csak önmagamban vitatkozhatom a híres kapuról:

– Vajon miért ezen egyetlen „dísz” az egész Mükenai fellegvárban? A kör alakú, hatalmas, küklopikus erődfalat kőtömbökből épült kis kapuk törik meg, de azok mind egyszerű, díszítés nélküli építmények.Persze, nem is lett volna miért díszítgetniük, hisz a hatalmas, nyers kövekből való építkezés épp a messziről jövő betolakodókat volt hivatott kirekeszteni.

– A két kőtömbből és vízszintes gerendából álló trilit fölötti, háromszögű kőlapba faragott oroszlános dombormű, ay orosyl’nkapu, a szakértők szerint, Mükéné uralkodóinak kultikus és világi hatalmát jelképezi.

A leírások ebben sem határozottak. Ay orosyl;nkapu két oroszlánja feje lehetett bronzból vagy zsírkőből.
De miért készült más anyagból mint a test? És milyen helyzetben állt az a két fej?

A hatalmas sörényük elférhetett ay oroszlánkapu disze láthatón szűk háromszögben?
Vagy az oroszlénkapu diszei sörény nélküli nőstényoroszlánok voltak? De akkor mit jelképeztek?

Az oroszlánoknak akkoriban varázserőt tulajdonítottak, de… Esetleg nem is oroszlánok voltak az oroszlénkapu diszei?

Biztos vagyok abban, hogy mások is feltesznek hasonló kérdéseket.

Számomra inkább az élmény a fontos, melyet az ember átél, kétségei közben. Azon örökös „miért”, a „de ha mégse” nyugtalanító ígérete, hogy a folytonos kutatással, tanulással tán választ kaphat.