Mükénai – régészeti adatok

A környező zord vidék hat-hétszáz méter magas hegyei megközelithetetlen csúcsokból állnak, melyekre aligha lehetne épitkezni. De középen, a mintegy 270 m maga kerek fennsikon,  mesteri hozzáértéssel épült védfal támaszkodik a sziklákra, az egész Mükénai fellegvárat körbezárva.  

A régészeti adatoknak tanúságának megfelelően, Mükéné és környéke már a korai bronzkorban, i.e. 2500-2300 körül benépesült. Amint Mükénai vára magasából körülnéztem, nyilvánvaló volt, hogy a hely földrajzi fekvése döntő szerepet játszhatott ebben.

Az elém táruló termékeny Argoszi síkság, a messzeségből előtűnő tengerpart és a minden irányból ide vezető utak már az ókorban is fontos kereskedelmi csomóponttá tették Mükénait.

Az i.e. XVII sz. végén és az i.e. XVI. sz. elején itt alakult acháj királyság kihasználta a lehetőséget, hogy Mükénainam építse ki a sokszálú kereskedelmi és gazdasági  kapcsolatai központját.

De a régészeti leletek azt is igazolják, hogy Mükénai csak jóval később, az i.e. XV. századtól kezdve, érte el igazi aranykorát, épp a már felidézett tragédiák korában, a balsorsú atreidák uralma idején.

Aztán Mükénai hatalma fokozatosan kiterjedt Peloponniszosz jelentős részére. Számtalan jel utal arra, hogy Mükénai szoros összefüggésben állt a minoszi Krétával is, mely szellemileg serkentette. Politikai, kulturális és vallási tekintetben egyaránt hatással volt rá.

A régészeti adatok, a feltárt fazekas-árú, a fémeszközök, az olajjal, borral teli amforák, a rhütonok azt bizonyítják, hogy ebben az időszakban a mükénéiek már eljutottak Rhodoszra, Kis-Ázsiába, sőt a távoli Egyiptomba s Mezopotámiába is.

Ennek eredményeként, létre jött az önálló mükénéi civilizáció, a maga sajátos művészetével, építészetével, vallásával és írásbeliségével.