Mükéné, a palota bejárata

Mükéné bejárata, az Oroszlánkapu két sarkában még jól látható a kapuszárnyak tengelye számára kivájt két mélyedés. A bejárati kapun belül kis térség, mely eredetileg fedett udvar volt. A bejárattól balra, a kapuőrség fülkéje. Más kutatók szerint pedig szentély lehetett.

Bármi volt is, a bejárattól a legtöbb turista oda sietett, belépett, megfordult, mintha sajátos szertartást követne, melytől felerősödve bátrabban nekivághat a komor kövek világának.

A palota bejárata mellett levő kapuőrség számára fenntartott helyiségtől kiindulva, folyosók és lépcsők sora vezetett a palota különböző részeibe.

Az egyik, a hosszú és keskeny déli-folyosó egyenest az uralkodó palotája belső  helyiségeibe vezetett. A palotához vezető út mintegy 25 méternyi első szakasza még az i.e. XIII. században épült, melyet egy i.e. III. században emelt, négy helyiséget magába foglaló épület alapfala szakít meg.

A másik, a rövidebb út pedig a mükénéi kori paloták szívébe, a megaronhoz.
Szemben a palota bejárata felé vezető lejtős út, jobbra a várfalra vezető lépcsők maradványai. Mellettük eléggé magasra kiemelkednek a palota egykori folyosói, a különböző helyiségek alapjainak a töredékei. A küklopikus várfalhoz támaszkodó helyiségek bizonyára raktárak voltak. A hely gabonatárolóként ismert.

Az i.e. XIV. századi palota bejárata előtt kaviccsal kirakott, nagyméretű, négyszögletes tér, a Palotaudvar vagy díszudvar terült el, ahonnan egykor az előkelő vendégeket és idegeneket a Trónterembe vezették. A díszudvarba széles lépcsőn, a Nagy Lépcsőn jutottak fel.

A két bejárati nyílással rendelkező Szentélyből jóformán már semmi sem maradt, de a díszudvarra vezető lépcsők maradványait még jól láthattam, ha az udvar délnyugati sarkánál lepillantottam a mélybe.

Innen modern lépcsőkkel könnyített ösvény vezet a palota észak-nyugati bejáratához.