Ókori temetkezési szokások

A kornak megfelelő temetkezési szokások szerint az egész mükénéi Görögországban monumentális tholosz-sírokba temették az uralkodó család és az előkelőség tagjait, melyek közül Argolisz, főként Mükéné emlékei a legismertebbek.

A temetkezési szokások szerint, a tholosz kőből épült kupola, melynek alakja méhkasra emlékeztet. Jobbára a földfelszín alá süllyesztették és a domboldalba vágott hosszú folyosón, a dromoszon lehetett megközelíteni.

A tholosz megalkotásakor kezdetnek hengeres aknát ástak. Abban építették ki az álkupola-boltozatot, melyet földtöltés óvott meg a beomlástól. Ehhez vezetett a dromosz, végében a kapubejárattal. Az álkupolán belül kis oldalkamra nyílt, ahol temetkezési szokások eddig  feltárt adatai szerint, bizonyára elföldelték a holttestet. A sír bejáratát kőtorlasz zárta el, melyet, ugyancsak a temetkezési szokások megfelelően, minden alkalommal lefejtettek, ha új temetkezésre került sor a családi sírboltban.

Az akkori temetkezési szokások szerint az új temetéseknél a régebbi csontvázakat félretolták s a tudósok feltételezik, hogy az értékesebb halotti áldozatokat eltávolították.
A temetkezési szokásoknak megfelelően, szertartás során füstöléssel áldoztak: az illatos anyagokat serpenyőből hintették az izzó faszénre. Ilyen serpenyők rendszeresen előkerülnek a kutatások során, mely utal az akkori temetkezési szokások e részletére.