Mükéné

Homérosz bűvöletében – Heinrich Schliemann

Mígnem jött a zseniális „amatőr”, a szerencsés és lelkes Heinrich Schliemann, aki Homérosz nyomán indult el felkutatni a mitikus helyeket.
A német születésű kutatót már gyermekkorában elbűvölték a homéroszi eposzok történetei. Heinrich Schliemann már elemista korában bevallotta apjának, hogy ha felnő, megkeresi Tróját. Schliemann módszeresen készült terve megvalósítására. Folytatás »

Agamemnón arany halotti-maszkja

Az első Heinrich Schliemann  által feltárt téglalap alakú sír után újabbak következtek, melyek összesen 19 csontvázat rejtettek magukba. A férfiak arcát arany halotti-maszk fedte, mellettük arany és ezüstintarziás díszfegyverek, arany és ezüst ivóedények. A nőkön arany diadém, karperecek, gyűrűk, ruhadíszek. Folytatás »

Mükéné, a palota bejárata

Mükéné bejárata, az Oroszlánkapu két sarkában még jól látható a kapuszárnyak tengelye számára kivájt két mélyedés. A bejárati kapun belül kis térség, mely eredetileg fedett udvar volt. A bejárattól balra, a kapuőrség fülkéje. Más kutatók szerint pedig szentély lehetett.

Bármi volt is, a bejárattól a legtöbb turista oda sietett, belépett, megfordult, mintha sajátos szertartást követne, melytől felerősödve bátrabban nekivághat a komor kövek világának.

A palota bejárata mellett levő kapuőrség számára fenntartott helyiségtől kiindulva, folyosók és lépcsők sora vezetett a palota különböző részeibe.

Az egyik, a hosszú és keskeny déli-folyosó egyenest az uralkodó palotája belső  helyiségeibe vezetett. A palotához vezető út mintegy 25 méternyi első szakasza még az i.e. XIII. században épült, melyet egy i.e. III. században emelt, négy helyiséget magába foglaló épület alapfala szakít meg.

A másik, a rövidebb út pedig a mükénéi kori paloták szívébe, a megaronhoz.
Szemben a palota bejárata felé vezető lejtős út, jobbra a várfalra vezető lépcsők maradványai. Mellettük eléggé magasra kiemelkednek a palota egykori folyosói, a különböző helyiségek alapjainak a töredékei. A küklopikus várfalhoz támaszkodó helyiségek bizonyára raktárak voltak. A hely gabonatárolóként ismert.

Az i.e. XIV. századi palota bejárata előtt kaviccsal kirakott, nagyméretű, négyszögletes tér, a Palotaudvar vagy díszudvar terült el, ahonnan egykor az előkelő vendégeket és idegeneket a Trónterembe vezették. A díszudvarba széles lépcsőn, a Nagy Lépcsőn jutottak fel.

A két bejárati nyílással rendelkező Szentélyből jóformán már semmi sem maradt, de a díszudvarra vezető lépcsők maradványait még jól láthattam, ha az udvar délnyugati sarkánál lepillantottam a mélybe.

Innen modern lépcsőkkel könnyített ösvény vezet a palota észak-nyugati bejáratához.

A mükénéi civilizáció – királysírok

Alig néhány méternyire a kaputól különös, mintegy 28 m átmérőjű építmény válik ki – a mükénéi civilizáció első feltárt nyomai. Közepén sírgödrök tátongnak – az un. királysírok – melyeket az előttem haladók is megcsodáltak. Folytatás »

Az Oszlopok Háza és a Ciszterna

A mükénéi fellegvár keleti végében egy rendkívül jól megépített kis palota, az „oszlopok háza” alapjai látszanak. A helyet „azokról a kis elefántcsont oszlopmodellekről nevezték el, melyek aprólékosan kidolgozva ábrázolják az oszlop lefelé vékonyodó törzsét és a kiugró oszlopfőt”, mondja  Peter Warren, az égei civilizációkról szólva.

Folytatás »

Mükénéi romok – hangulatkép

Hirtelen hideg szél suhant át Mükéné romjai felett. A  turisták fázósan szedelőzködni kezdtek s a Mükéné fellegvár meglepő gyors ütemben elnéptelenedett – talán visszatértek az autóbuszba, melegedni.

Folytatás »

Küklopikus fal és ciklámen

A küklopikus fal felől nézve, a kör alakú sírkerület kopársága félelmetesnek tűnt. Mükéné ásatási területe, az egész küklopikus fal sivár, élettelen vidéknek látszott, melynek egyhangú szürkesége az egyre sötétedő égbolt tükre volt. És sehol egy fa, egy bokor, amiben a szem megkapaszkodhatna!

Legfeljebb néhány, egy-egy, a küklopikus sziklarepedésben serkent ezüstös fűcsomó, melyből a forró nyár heve kiszívott már minden nedvet és szint, de a fel-feléledő, viharos szél sem tudta kitépni gyökerét. A szél cibálására fel-felszisszent, kísértetiesen éles hangot adva, mintha az is a küklopikus falak közé rekedt szellemekkel civakodna.

És ahogy ebben a lehangoló küklopikus szürkeségben lenéztem a földre, az egyik hatalmas szikla, egy küklopikus kőtömb alig észlelhető mélyesdésében parányi színfoltot fedeztem fel. És néhány arasznyira még egy, és még egy! A csupa kő küklopikus talajon, egy szárazon zizegő, kihalt fűcsomó közelében, parányi ciklámen csoport ékeskedett.

alványrózsaszín szirmú, zöldeskék levelű 6-7 szál ciklámen. De az a ciklámen olyan parányi volt, mint nálunk a hóvirág. Odébb még három szál, s végül csak egy ciklámen bimbó. Lehet, hogy ott nem ciklámennek hívják, valamiféle más orchidea tán, de hirtelen e parányi virágok is életet leheltek a küklopikus kőrengetegbe. Ahogy a szél egyre cibálta a néhány ciklámen parányi virágfejét, minden rebbenésükkel határozottabban űzték el lelkemből a küklopikus fal keltette vészjósló hangulatot.

Lefényképeztem, a múló hangulat, örök bizonyságaként. Sehol másutt nem láttam többé olyan ciklámen virágot.

Aigiszthosz és Klütaimnésztra mítosza

Magam mögött hagyva a zárt fellegvárt, az út mentén egy tholosz, a „gyilkos és ravasz” Aigiszthosz sírja tűnt fel. A mítosz szerint Aigiszthosz Thüesztész fia, Agamemnón unokatestvére és Klütaimnésztra bűntársa. A  tholosz sírhoz hosszú, folyosós bejárat, a dromosz vezet. Folytatás »

Hellenisztikus díszkút és kupolasír

Szintén az út mentén, a két kupolasír között látható a hellenisztikus diszkút, a Perszeia-forrásház maradványai. A díszkút vízét a már említett, kelet felé néhány kilométernyire levő forrásból vezették ide.

A díszkút közelében levő ún. Oroszlán kupolasír szintén az ásatási területen található. Ez a kupolasír i.e. XV. század derekáról származik és eléggé rossz állapotban van.

Vajon mi a titka ennek az Oroszlánkapuhoz vezető, az úttól északra fekvő hasonló nevű kupolasírnak? A Oroszlán kupolasírt későbbi korok nevezték el a közeli Oroszlánkapu díszéről, vagy…

Íme, újabb kérdés, melyért könyvtárnyi könyvet lapozhat fel a lelkes kutató!

A mükénéi B-sírkerület

Klütaimnesztra sírja mellett nagyobb sírkerület maradványait tárták fel, melynek felépítése és mérete hasonlít a Mükéné fellegvárán belüli síkerületéhez. A rend kedvéért a szinte száz évnyi különbözettel feltárt leleteknek az A- sírkerület, illetve B-sírkerület nevet adták az archeológusok. Folytatás »