Nafplion

Narancsliget és mesterséges öntözés

Ám a négy kilométeres gyaloglás Nauplia buszmegállójáig sosem képzelt szépségekkel kárpótolt: az út mentén egyre sokasodó házak körül viruló kertek, bennük ciprusok, pineák s még nem is tudom hányféle tobozos, újabb terebélyes cédrusok.

Néhol egy-egy narancsliget, mely a fehér bimbók s virágzó ágaktól az érett gyümölcsig bemutogatta minden kincsét. Folytatás »

Tradicionális görög illatok és aromák

Nauplia árnyas, lépcsőkben végződő szűk kis utcáit jártam. A klasszicista emeletes villák, a kovácsoltvas erkélyek és míves ablakrácsok a XIX. századi Európa polgári világába repítettek.

Ez a sajátos hangulat fogadott a kávéházban is, ahova betértem egy tradicionális módon, forró homokban főzött illatos kávéra. Az 1898-ban megnyílt „To Kafeneio” tradicionális görög csemegéket is kínált. Folytatás »

A Palamidi-domb ölén

Nauplia a tengerpart keskeny szegélyén terül el, a Palamidi sziklatömb árnyékában. Bármennyire próbáltam egyszerű, modern városkának nézni, már a neve is a mitológiai hajós, Naupliosz nevét idézte fel emlékeimben.

A hagyomány szerint épp Naupliosz, Poszeidón fia alapította a várost, aki Egyiptomból  érkezett matrózokat telepített le itt. A hely másik legendás szülötte, Palamédész, Naupliosz fia. Róla nevezték el a város feletti Palamidi-dombot. Folytatás »

Nauplia, vagy Nafplia

A modern városkép ellenére, Naupliáról már a korai antik források is beszámoltak.

 I.e. a 3. évezred vége felé már lakott terület volt. Az egykor önálló Nauplia város, i.e. VII. sz. utolsó negyedében  – más források szerint már a közepétől – Argosz  hatalma alá került. Folytatás »

A velencei uralom

A frankoktól a velenceiek hódították el a Palami-domb büszkeségét, Naupliont, 1380-ban. Az Andrea Dandolo, velencei dózse idején ismét fellendülő város fontos kereskedelmi kikötővé erősödött.

A velenceiek által, 1400 körül kiépített erődítmények még a török ostromnak is képesek voltak ellenállni. Folytatás »

A török uralom kora

1396-ban, 1463-ban és 1500-ban a törökök többször is sikertelen támadást indítottak Nauplia ellen, de a helyi lakosság hősiesen ellenállt. A keresztények mind a várba menekültek a törökök elől.

1540-ben, hároméves kitartó ellenállás után a velenceiek csak kénytelenek voltak kapitulálni, átengedve a várat a törököknek. Folytatás »

Nauplia, az új Görögország első fővárosa

A szabadságharc kirobbanásakor Naupliából meglehetősen hamar kiűzték a törököket.
1822 november végén Sztaikosz Sztaikopoulosz egy 350 fős csapattal bevette a vártornyot, majd másnap a törökök kénytelenek voltak a város többi részét is átengedni a Theodorosz Kolokotronisz által vezetett csapatoknak. 

Folytatás »

Nauplia nevezetességei

Magam is érdeklődve jártam be Nauplia nevezetességeit. A Plateja Szindagmatosznál kezdtem, vagyis az Alkotmány tér-i régi török mecset, a Vuleftika épületével, ahol az új világ első nemzetgyűléseit tartották.

Ebben a tulajdonképpen Hajózási Hivatalnak épült hamisítatlanul velencei stílű, 1713-ban emelt palotában kapott helyet az Archeológiai Múzeum, mely értékes freskótöredékeket és a környék más antik leleteit, főleg tirünszi és mükénéi vázákat, amforákat őriz. Folytatás »

A Burdzi – Nauplia legfestőibb pontja

Naupliában a Főutcán – miként itt nevezik a Plateia Trion Navarchont -, vagyis az Admirális negyedtől a platánokkal beültetett Alkotmánytérig vezető úton a hősi emlékművek is megbékélést sugallnak.
A főtéren Dimitriosz Ypszilantisz, a nagy hazafi emlékműve áll, Nauplia másik terén, a tenger felé eső oldalon pedig a görög szabadságért életüket áldozó görögbarát idegenek emlékét őrző márványpiramis.

Folytatás »

A hős Bouboulina. A görög mentalitás

Naupliában hallottam ismét a hős Bouboulináról, a szabadságharc jeles alakjáról.
A forradalmár Bouboulina asszony emléke iránti kivételes tisztelet azért is tűnt rendkívülinek számomra, mert a görög asszonyok szerintem még nem sok szabadsággal élnek. S nem mintha törvények nyirbálnák meg jogaikat, de van bennük valami belső cenzúra, a több évezredes hagyományokban gyökerező mentalitás, mely meghatározza – szerintem korlátozza – az életmódjukat. Ezért is volt kivétel Bouboulina asszony.

Folytatás »