Nagy Sándor kora

Görögországi barangolásaim során alig akadt hely, ahol ne találtam volna valamiféle utalást a világhódító Nagy Sándorra, így a bejárt helyekhez kötődő történeteim végeztével sajátos kirakójátékként tevődik majd össze Alexandrosz és Makedónia történelme is.

Addig röviden a korról: Spárta több évtizedig uralja a görög területet (i.e. 404-379), mígnem Athén és a felemelkedő Thébai megfosztja hegemóniájától. (i.e. 379-362). II. Philipposz makedón király i.e. 356-ban kezdett hódításai i.e. 338-ban, Khairóneiánál sikerrel járnak. 

A Korinthoszi Szövetséggel, Makedónia védnöksége alatt, békét kényszerítenek a görög államokra. I.e 356-338 között II. Philipposz lesz Hellasz ura. A görög poliszok feletti makedón hegemónia szövetség formájában működik (i.e. 336), és túléli II. Philipposzt, akit i.e. 336-ban meggyilkolnak Aigaiban.

II. Philipposz örököse a fia, Alexandrosz, aki bámulatba ejtő hódításai révén elnyeri a „Nagy” jelzőt, s Nagy Sándor néven tartja számon a történelem. (i.e. 336-323). Alexandrosz a Perzsa Birodalom meghódításába kezd s minden görögöt bevon az elnyomás alatt levő városok felszabadításába.

Hadjáratai megannyi diadalmas menet a Perzsa Birodalom és annak tartományain át. (i.e. 334-329, a perzsák meghódítása) Aztán eléri az Indus folyó partját (a mai Afganisztán) és amerre jár, városokat alapít, melyek mind a nevét viselik. (i.e. 334-327, az indiai és baktriai hadjáratok) Nagy Sándor alapítja meg a történelem első egyetemes birodalmát, elősegítve a meghódított területek hellenizálását.

Korai halála i.e. 323-ban következett be, Babilonban, ádáz utódlási harcot indítva el a hadvezérei között, sőt, néhány polisz is kísérletet tesz a hatalom megszerzéséért. A negyven évig tartó viszálykodások után végül a hatalmas birodalmat hellenisztikus királyságokra osztják.